Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
VIII. Az irtás lehetőségeinek alakulása
VIII. AZ IRTÁS LEHETŐSÉGEINEK ALAKULÁSA A berek korántsem az a félelmetes hírű, veszedelmeket rejtő, vagy dögletes kigőzölgésű mocsár, amint azt a mezőgazdasági termelés távlataitól és főleg várható hasznától megszédült, s a berek helyén már dúsan termő búzaföldeket is elképzelő némely „szakemberek” azt elhitetni szerették volna, hanem ha az idegennek veszélyt is rejtegetett, de a környék ismerős népét sokféleképpen segítette, szolgálta. A berek változatos növényzete, bokrai, fái sokféleképpen hasznára válhattak a vidék ismerős lakóinak. Csak éppen ismerni kellett e növényzetet, s annak hasznát, s nemkülönben ismerni kellett a növények felkutatásának, megszerzésének a módját is. A sokféle növényből, amit a környék lakosai kisebb-nagyobb mértékben hasznosítottak, messze kiemelkedik a fáknak és a szénafűnek jelentősége a vidék lakosainak életében. Mind a fa, mind pedig a berek füve állandó és alapvető szükségletet elégített ki már régtől fogva. Ugyanakkor a bereknek egyéb terméke, mint akár a nád, gyékény vagy éppen a súlyom, csak másodlagos jelentőségű volt, bár az igaz, hogy életük során akadt olyan időszak is, amikor egy-egy ilyen termék elsőrendű értékűvé vált. így pl. a nád is, ha nem volt más tüzelnivaló. A berek értéke, termékeinek felhasználása lényegében azóta tart, mióta partjain az ember huzamosan megtelepedett. Csakhogy ez az élés inkább csak kiegészítő, másodlagos szerepet töltött he, legalábbis a normális időkben. Elsődlegessé csak akkor vált, ha valamely veszedelem következtében a berekbe szorultak, s csak addig maradt meg a berek fontos szerepe, míg ott tartózkodni kényszerültek. Az efféle kényszerhelyzetekben viszont korántsem csak a fent említett két haszonvételnek volt meg a szerepe, hanem inkább a többihez képest ezeké csökkent is. A berki fának és szénának valójában akkor nőtt meg — különösképpen a többihez viszonyított — jelentősége, amikor azok a víz melletti partvidékeken fogyni kezdtek, s a szabad használatot korlátozni, regulázni kezdték. Ekkor fordult a jobbágyság figyelme fokozottan a berek felé és kezdte nagyobb mértékben vágni fáját és kaszálni füvét. 1. Az erdőirtás szabadabb lehetősége a XVIII. század elején Ez a változás, mely végül is a berekben rejlő gazdasági lehetőségeket is a felszínre hozta, lényegében a XVIII. század második felében indult 85
