Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
VIII. Az irtás lehetőségeinek alakulása
A zalai uradalmi földekre vonatkozóan pedig Kovatsits György inspector 1803. júl. 31-i jelentéséből nyerhetünk némi képet:23 A rét szaporítása mellett, mint írta, „szükség successive s’ anélkül, hogy a Gazdaság meg érezze, Szántó Földeket is szaporíttatni, nem mondom — utal a már érvényben lévő erdőirtási tilalomra — hogy egész erdőket kellene irtani, de a’ hol kívántatik, tsak ugyan kell nyillásokat tsinyálni, olyan helen, a’ hol a mostani szántó Földek körül vágynak sűrű megyékkel, darabotska Erdőkkel vétetve .. Ugyanez évben lezajlott jószágszemle után Somogy, Zala és Vas megye birtokosai számára hozott rendelkezések között olvashatjuk a következőket is:24 „Meg tiltatott ujjonnan mindennémű új Irtásoknak tétele akárhol is, ő Extzelletziaja vagy a Commissiónak különös engedelme vagy híre nélkül, mivel a szántóföldekben és rétekben — hangzik az indoklás — majd mindenütt úgyis elég irtani való sűrűk s bdkrok vágynak. Tsak ezeknek ki irtásával és tisztogatásával — szögezi le a rendelkezés — foglalatoskodjanak a Tisztek.” 4. A tiszta mezők kialakításának fontossága S hogy ez az irtási tilalom mennyire a meglévő szántók jobb kihasználását s azok uradalmi hasznosítását kívánta szolgálni s e tiszta földek mennyire becsesek voltak az uradalomnak, az abból is kitűnik, hogy a jobbágyi földekké tagosított sűrűket, bokros helyeket, melyek helyett kiirtásukig a jobbágyoknak tiszta urasági földet kellett pótlásképpen adni, az uradalom kész volt saját költségén is kiirtatni, csakhogy tiszta földjeit visszakaphassa. A fenti rendelkezés folytatásaképpen olvasható, hogy megparancsolta „Ő Extzellentziája Hoffstetter Inzsellérnek, hogy még az idén minden Sűrűk, melyek a Sessionális Competentiákba mérettetett, akár földekben, akár rétekben a Somogyi Jószágokban találtatnának, az Uraságnak költségekre fogadott emberek által vagy a helységbeliekkel teendő contractus mellett ki ir tartassanak és ugyan azért adjustatio fejében adatott minden földek meg szünnyenek.” S hogy ez a rendelkezés korántsem múlt el következmény nélkül, azt a Csokonai uradalom egyik 1804-ben készített költségkimutatása is mutatja,25 mely szerint „Heresznyei Sessionális földekben lévő Sűrűk ki irtására füzettetett 72 frt 22 1/2 xr.” Az egyes uradalmak területén még időnként felbukkanó irtási igényt is újra csak azzal utasítják el, hogy helyettük irtsák a szántóföldek, rétek sűrűit. 1805-ben pl. a visontaiak kérelmére, melyben a Cseri erdőn irtást kérnek, feleli az uradalmi vezetőség:26 „Nem engedtetik, annál is inkább, mivel az Uradalomban irnitt amott elég irtani való sűrűségek vannak, nevezetessen a Visontai és Újlaki határban a rétek és szántóföldek között. Bár ezeknek ki tisztogatását győzné, vagy azoknak ki irtásán iparkodnék a Tisztség.” Mert előfordult az is, hogy az uradalmi szervezet képtelen volt még ezzel a feladattal is megbirkózni, bárha törekedett is arra. Ugyanezen évben Merenyén és Tóthszentgyörgyön az uradalom helyi tisztjei ugyan igye96
