Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
I. A berek jellege
A lápok töredezésével létrejött szabad vizek bővülését különben egyes helyeken a helynevekkel is nyomon lehet követni. A Hidvégen, 1794. okt. 23-án tartott kihallgatás egyik tanújának, a 67 éves keszthelyi Dávid Józsefnek vallomásában olvashatjuk,19 hogy a „Szala vize B. Magyaródi és Hidvégi határok között való folytában eredetét veszi Kiss Balaton felül Macskás nevezetű Értül, hol az előtt ollas Láp láp volt annak erányában keresztül által, hogy lábbal is által lehetett járni..itt is. Ugyanakkor a területen 1800. május 28-án véghez vitt határjárás jegyzőkönyve már „Matskás Tó”-ról tett említést,20 s ha az elnevezés a tényleges állapotok tükrözője, úgy az ér már tószerű szabad vízzé szélesedett. A berek egyébként nem pusztán lápi részből s vizekből állt, hanem a növényektől benőtt lápos területnek is gazdag változata volt tapasztalható, mit részben a kifejezésekkel is nyomon lehet követni. Ha a berekszéltől befelé haladunk a lapályos, süppedékes terület mind bizonytalanabbá válik, azaz linkóssá, gyöngévé lesz. Az eféle földet főleg száraz időben még meg lehetett kaszálni, de a nehezebb súlyú állatokat már nem volt tanácsos odahajtani, mert azok beragadtak. A mélyebb területen szaporodtak a pocsolyák, majd a rihonya, mely annyira híg és vizes, hogy járni sem lehet, csak ha közben emelkedik kis döngölet, vagy egy-egy zsombék. Vörsön a rihonyának megfelelő kifejezés a tulfa, s így a vizes területet is tuí/ósnak mondják Ha viszont a pocsolyás gödrökből nyáron a víz visszahúzódik, s a mélyedések alján csak sűrű fekete lé marad, azt külön szóval jelölik a Kis-Balaton mindkét partján. A zalai részen pöse a neve, míg Vörsön: habarica. E fékete lével telt gödrök egyébként korántsem veszélytelenek, mivel igen mélyek, némelykor 2—3 méteresek. Növelte a bajt az is, hogy a pösés gödrök tetejét olykor zöld hényár fedte, s így a gyanútlan személy szilárd talaj helyett egyszerre csak a fekete lével teli mélyedésben » 4. Láp avas náddal (1965)
