Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

III. A csökölyi nép ételei - G) Kiegészítő, zsákmányoló (nem termelő) gazdálkodással szerzett ételek feldolgozásai

87. „Negyed kiló cukrot vöttünk vasárnaponként. Mindön vasárnapra és ünnepre orgyaskáposzta vót és sütemény” — mondta Nagy Ferencné Baranyák Lídia, 79. é. ref. kisbajomi lakos.

88. NÁDUJFALVY J.: Somogy megye helyzetképe. Kaposvár, 1939. 14. p.

89. ÉBNER S.: Zselici kanászélet. Eth. 1953. 154.

90. Tóth Mihály felsősegesdi faragópásztor szerint a disznót a balta fokával „vakszemen” kellett először ütni, ettől nem „reétt”, és a többi disznó nem támadta meg a pásztort, különben széttépték volna.

91. A Nagy Vajda családnak 1930 körül 3 hízója, 2 kijáró mangalicája és 2 angol anyadiisznója volt malacokkal.

92. Unokája, özv. Zsobrák Lajosné Vörös Köre Katalin elmondása szerint.

93. Volt, aki a sonkán hagyta a lapickát.

94. NYÍRI A.: i. m. 93. szótárrészében 33 testrészről 39 népi elnevezést közöl.

95. A hólyagját a gyerekek labdának fölfújták. A disznó körmét „meleggyűrűnek” nevezik és disznóöléskor ugratják vele a kisgyerekeket.

96. JANKÖ J.: i. m. szerint a pacalleves elnevezése a belefőzött négyszögtésztáról kapta nevét — téves megállapítás. 219—222. p.

97. özv. Zsobrák Imréné Tamás Erzsébet 80. é. közlése.

98. Varga Mihály 70. é., kát. (fl970) kisbajomi lakos.

99. A hájat kocsitengely kenésére is használták.

100. KANYAR J.: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1967.

123. p.

101. A sertésfeldolgozás részhez adatközlők az említetteken kívül: özv. Kiss József né, 70 éves ref. Gige.

özv. Csitár Ferencné, 76 éves, volt szegényparaszt, Kisbajom.

Kiss Lajosné Nagy Vajda Katalin, 76 éves, ref., volt középparaszt.

Rostás Sándor, 76 éves, volt középparaszt, Gige.

102. Az elnevezés a savanyú levesek ellentéteként jött bizonyára létre.

103. Évszázados tapasztalat vagy a jobbágykori szolgáltatások emléke ez. SML Urbáriália 1773. Csököly szerződése földesurával.

104. A tojástól roppanós lesz a rétes — mondja özv. Csitár Ferencné Kisbajomban.

105. KANYAR J.: i. m. 123. p. (Kgy. jkv. 1772. I. k. 359.).

106. Dr. TÁLASI I.: A Kiskunság népi állattartása. Bp. 1940.

107. Hasonlóan nyilatkozik a Balaton mellékéről JANKÓ JÁNOS: i. m. 220. p.

108. 1920—21-ben 20 fillér volt egy liter tej, 1 fillér a soványtej. (Mátés Márton közlése.)

109. „Kislány koromban 5 literes kannában hordtam naponta a tejet, de maradt is” — meséli Zsobrák Józsefné.

110. Ez Somogybán általánosan elterjedt szokás lehetett, mert CSORBA is említi: i. m. 30. p.

111. NAGY: i. m. 20. p.

112. K. KOVÁCS L.: Adatok tejkonzerválásunk egyik régi módjához. Eth. LXXXI. 1970. 623. p.

113. Pl. Őrségben. KARDOS: i. m. 139., 141. p.

Kisalföldön: K. KOVÁCS: i. m. 623. p.

114. Azonban ismerik a Külső-Somogyban.

115. A habarék bizonyára későbbi elnevezés, amikor már kevesebb levesfélét habartak, s a savanyú, tejföllel habart ételek köre még inkább leszűkült. Vagy a kétféle terminológia kétféle ételt takar.

116. Kisbajom, Papp Jánosné, 72 éves, volt szegényparaszt.

117. Bizonyára a tejcsarnokban történő gépi fölözés hatására, (özv. Kiss Istvánná, volt kisparaszt, 70 é.)

118. Pl. Bödő Garzó család Csökölyben, Csitárék Kisbajomban, Mátés család Rinyakovácsiban.

119. A Nagyatádi József Attila Kollégium néprajzi gyűjteményében van. Neve: „sajtprés”, Nagy Ferencéké volt.

120. NÁDUJFALVY J.: i. m. 44. p.

121. Mátés Márton közlése.

122. özv. Zsobrák Lajosné közlése.

87