Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

III. A csökölyi nép ételei - G) Kiegészítő, zsákmányoló (nem termelő) gazdálkodással szerzett ételek feldolgozásai

JEGYZETEK

1. KELETI K.: Magyarország népességének élelmezési statisztikája physioló- giai alapon. Bp. 1887. 80. p.

2. CSAPLOVICS J.: Ethnographiai Apróságok Tud. Gyűjt. 1822. VI. 47.

3. A. KISS S.: Értekezések Somagyról. Tud. Gyűjt. 1822. V. kötet.

4. RICHARD BRIGHT utazásai a Dunántúlon. 1815. Ford. Szerecz I, Veszprém. 1970. 61. p. 63.

5. CSORBA J.: Somogy vármegye ismertetése. Pest. 1857. 29. p.

6. DR. JANKÓ J.: A balatonmelléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 219. p.

7. DR. KISBÁN E.: A kenyér a táplálkozási struktúrában. Népi kultúra—Népi társadalom, IV. Bp. 1970. 100. p.

8. NAGY J.: Csököly nyelvjárása. Bp. 1910. 50—53. p.

9. GÁBOS D.: Csököly község monográfiája. Bp. 1926. 8. p.

10. A Nagykorpádi ág Jákó és Csököly határában ered és Nagyatádnál ömlik a főágba, a Lábodi ág Csököly és Gige határában ered és Rinyaszentkirály alatt egyesül a Rinya főágával. (BÄNHIDI BURICS L.: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Nagyatád. 1933. 12. p.

11. O. L. E. 156 U et C 1695. Ease. 38. Nr. 20. 1701. Fasc. 29/43. SML Consc. 1703.

12. SML Conscriptiones 1715, 1718, 1720.

13. SML Conscriptiones 1725, 1752.

14. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon. I. k. Dunántúl. Szerk.: FELHŐ I. Pap Gáborné: Somogy. Bp. 1970. 174. p.

15. SML 1828. Regnicolaris conscriptio. Nevét őrzi a Falumalmi dűlő.

16. SML 1852. Croquis der Catastral Gemeinde Csököl.

17. A soproni kereskedelmi és iparkamarának statisztikai jelentése 1876. évből. I. k. 632. p.

18. DR. CSÁNKI D. (szerk.): Somogy vármegye. Bp. é. n. 56. p.

19. Bizonyára azonos lehet a csökölyi Mórici malommal.

20. Bánhidi Buries (i. m. 14. p.) írja: „A megbízhatatlan vízmennyiség nem adott annyi malomnak életet, mint más vidékeken. Malmok kedvéért azonban gáttal rekesztették el a pata-kot...”

21. A gabonát a darálásnál alkalmazott kőálláson őrölték meg, majd szitálás- sal választották el a lisztet a korpától.

22. V. ö. SÓS J.: A ciberéi malom. Somogyi Honismereti Híradó. 1970. 1. sz.

22—28. p.

A Koppány menti malmokról hoz azonos adatokat.

23. Ebből készül a kukoricagánica.

Volt, aki havonta őrletett egy zsákkal. A cselédek negyedévenként, mikor megkapták a konvenciót.

24. Az első hengermalmok már a XIX. sz. közepén Kaposváron, Kaposújlakon és Kaposfőn épültek a Kapos folyón. CSORBA (i. m. 45. p.) így ír róluk: „ ... malmai már nagyobbak, s újabb művek és szitára is őrölnek”... 1857-ben.

25. A malmokkal kapcsolatos adatokat szolgáltatták: Horváth István 70 éves molnár, aki a megye sok vízi- és hengermalmában dolgozott, többek között a kisbajami Mórici malomban is. Görgetegi vízimalom volt tulajdonosa: Szokolits István 65 éves; Mátés Márton 69 éves volt szegényparaszt, Rinya- kovácsi, özv. Zsobrák Lajosné 70 éves középparaszt, özv. Bankos Ferencné 80 éves szegény-paraszt.

26. Kovász szárítására nincs külön pl. fonott kovászszárító eszközük, lenvászon abroszon száradt. A sütnivaló áztatására viszont külön más célra nem használt cserépfazekuk volt.

27. GASZTONYI K.—SCHNELLER M.: Sütőipar. Bp. 1960. 165. p.

28. Spontán erjedés felhasználására épül.

KISBÁN ESZTER i. m. 100. p.

29. A pünkösdi királyné járáskor az aprócska kis királyné elnevezése Somogybán is (cucorka = kicsike értelemben).

84