Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)
III. A csökölyi nép ételei - F) Állati eredetű nyersanyagokból készült ételek
be. kocsonyába, becsinált levesbe, savanyúan behabart krmplilevesbe, édes répalevesbe, húsos kásába szintén tették. Magyarbors Ez mindig is külföldi áru volt. A XVIII. századi nemesi konyhákon85 só- és borstartókat és nem só-paprikatartókat írtak össze, szokásos volt a borsőrlő is. A paraszti konyhán a borsot és a paprikát is mozsárban törték. Bors szerepelt a XIX. század közepén a falusi boltosok árui közt is.86 Csökölyben tört borsot ünnepi húslevesbe, húsos kásába tettek, ezenkívül káposztás mácsikra is. Egész borsot káposzta és répa savanyításánál használtak. Szegfűszeg Ebből csak húslevesbe került, s inkább csak ünnepen (tésztaleves, becsinált). Megemlítendők még végül a véreshurkába tett borsfű és majoránna, az uborkasavanyításnál alkalmazott meggyfalevél is, mint a legritkábban használt fűszerek. Cukor Az 1950-es évekig aránytalanul keveset fogyasztottak belőle. Bizonyos ételeknél (mézes mákostészta) helyettesítette a méz. Egyébként csak ünnepre, vasárnapra vettek cukrot. Több idős asszony emlegette, hogy kislány korukban vasárnap előtt elküldték őket az üzletbe, többnyire 2—4 krajcárért vettek cukrot (4—8 fillér 1920-ig). Süvegcukrot is árultak 3—5 kg-os darabokban az első világháborúig a falusi üzletekben. A két világháború között a lakosság többsége87 negyedkilónként vásárolta hetente. Volt, aki 2—3 tojásért cserélt vasárnapra cukrot. Egy-egy 4—5 tagú család évente 8—10 kg-ot fogyasztott, 7—8 tagú 12—13 kg-ot. 1939-ben az egész megyében kevés a cukorfogyasztás, ezért is javasol téli ínség idejére Nádújfalvy József tej- és cukorsegélyt a rászoruló családoknak.88 F) ÁLLATI EREDETŰ NYERSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÉTELEK 1. A sertés A sertés vágása valamikor a pásztorok feladata volt,89 hiszen a félvad disznó leöléséhez csak a kanász értett.90 Részt vett a feldarabolási munkákban is. Bizonyára e tevékenységéért kaphatta az ún. „pásztorpecsenyét”. A szelidebb disznófajtákkal már magúik a gazdák is boldogultak, s csak későn, a két világháború között jelentek meg a hentesek, „böllé- rek” a legtöbb belső-somogyi községben és működésükkel terjedt el az állat feldarabolásának másik módja, s néhány addig ismeretlen feldolgozási mód. Csökölyben és környékén a disznó vágás karácsony előtt vagy január elején volt. A szegényebb családok örültek, ha egyet tudtak vágni, a középparasztok az 1930—40-es években 2—3-at is vágták. Az egyik asszonyt azért börtönözték be 1950 körül, mert eltagadta, hogy négy disznót vágtak. 69
