Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

I. Csököly község népessége, helye a XIV-XX. század között

ugyanennyit jelez 1833-ban.:íl A II. József-kori népszámlálástól kezdődően 50 éven keresztül a lakosság létszámának stagnálását jelentené, ha adataik megfelelnek a valóságnak. Fényes Elek számítása állhat közelebb az igazsághoz, ő 1836-ban 1880-at®, 1851-ben 2000'*1 lakost közöl. Ezt kell ez esetben elfogadnunk.

Hihetetlennek tűnik Csorba 1857-ben közölt csökölyi 1732-es lélekszámú, bár 1852., 1855. és 1856. évi „hiteles hivatalos” népszámlálási forrásra hivatkozik (anyakönyvek), s e három év adatait összegezi/*2 Keleti Károly korszerű módszerével nyert számai Fényes Elekéhez állnak közel. Csököly esetében 1851-ben 2160. 1870-ben 2004 lakost hoz. 1857-ben 5 helység (Kaposvár 5212, Szigetvár 4189, Nagybajom 3455, Csurgó 2456 és Karád 2621) népesebb Csökölynél, 1870-re egyedül Csököly lakossága csökken, a többieké emelkedik/'3

Ballagi Mór könyvében 1877-ben 2000 csökölyi Iákos szerepel.44

1851 és 70 között a lakosság létszámának stagnálása, illetve csökkenése szembetűnő. A beköltözések száma minimálisra ősökként. A jobbágyfelszabadítás után az amúgyis földszűikében szenvedő községben a földszerzési lehetőségek még inkább megszűntek, s tért hódított kezdetben a református középparasztság körében, később a néhány holdasoknál is a születéskorlátozás, 1900-ra már csak 1785 lakos van (23 év alatt 214 a csökkenés45). 1912-re némi emelkedés tapasztalható: 184946, 1910Jben a község 1717 lelket számolt és 1920-ban már csak 1605-öt. A háborúban részt vett 240 ember közül 43 halt meg. „A háború kitörése óta a lákosság be- költözködés címen 1%-kal gyarapodott” — írja Gábos Dénes 1926-ban.47 1932-ben 1729w a létszám. A csökkenés nem tűnik túl nagynak, mert ekkor már a környező pusztákról, községekből a kihalt családok helyébe nagy a bevándorlás, cselédek, napszámosok veszik meg a megüresedett házaikat. Divat lesz a gyerektelen módosabb családok körében a munkaerő és örökös biztosítása érdekében az örökbefogadás is.

1945 után az egyíkézés szokása változatlanul megvan, ehhez járult a fiatalság nagyfokú városba költözése, ingázás. így 1960-ban 1581,49 1970- ben már csak 113450 ember ólt Csők öltben.

A korabeli szerzők XIX. sz. végén, XX. sz. elején Somagyban általában a református vallás körébe tartozókhoz kötötték az egy-gyermek rendszer káros, nemzetpusztító szokását.51 A valláshoz kötés megtévesztő, mert ahol e születéskorlátozás elterjedt, mindenütt a tehetősebb őslakosság körében szedte áldozatait, így a Zselicben, Belső-Somogyban és Kaposvár környékén a református, Délnyugat-Somogyban a rangosabb evangélikus, a Kapos mentén és Külső-Somogyban a gazdagabb katolikus rétegre volt jellemző. Kétségkívül, hogy „élen” a belső-somogyi és zselici református községek jártak: Kisbajom, Hedrehely, Darány, Istvándi, Csököly.52

A község ma is középkori helyén terül el. Egyes lakosok szerint a közeli Ragyogó pusztán régi kápolnaromot látták. A jelenlegi községközpontban az óvoda helyén oltatlan mésszel kötött fundamentumrészt találtak, ez lehet a legrégebbi templommaradvány.53 Ehhez közel volt a XVIII. sz. elején működő fazsindelyes fatemplom, különálló fa haranglábbal és a papiak. Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv emellett szólt egy el6