Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)
I. Csököly község népessége, helye a XIV-XX. század között
„A földesuraság, ahogy a parasztok mondják, mindig a sümegi püspök úr volt, akinek évenként az egész falu 100 Ft-ot, 20 kappant és 10 ocha lenolajat, és a török földesúrnak, pécsi aga bégnek a tizeddel együtt 100 Ft-ot kellett adni.”26 A község a XVIII. század folyamán a legmagasabb lélekszámú helységek közé tartozik Somogybán. Bár erre az időszakra vonatkozóan lényegesen több írott forrás maradt fenn az adózó jobbágyokról, mint a korábbi évszázadokból, de a lakosság számáról az első népszámlálás előttről nincsenek ezideig megbízható forrásaink. Az bizonyosnak látszik, hogy e helység nem néptelenelett el annyira a török 150 éves uralma alatt, mint a somogyi községek nagy része. Kováts Zoltán is a népesebb és „népességét kisugárzó, elköltözést mutató”27 46 község között tartja számon, egyébként a 8 legnagyobb település egyike a XVIII. sz. elején. Kováts Zoltán — figyelembe véve az összeírások különféle hibalehetőségeit és hiányosságait — legmagasabb háztartás lélekszámát 89-ben határozta meg.28 Más községekben20 elvégzett kutatásaiban 14, illetve 16 személyben állapította meg azt a kulcsszámot, mellyel beszorozva a háztartás számot megközelítőleg megkapható a somogyi községek lélékszáma. így Csökölyben, a népesség alsó határát 1200-ban, a felsőt 1400-ban jelölte meg (1718-ban pl. 87 háztartás + 16 család). A II. József-féle első országos népszámlálás adataiból történő visszakövetkeztetéssel — pl. a lakosság évi 4%o-es szaporodását feltételezve — Kováts Zoltán számítása e község esetében reálisnak látszik (1720-ban tehát kb. 1200—1400 lakos, 64 év alatt természetes szaporodás 307, összesen 1507—1707 lenne 1784-ben, ténylegesen 162930). A legpontosabb eredményt az anyakönyvekkel való adatkiegészítés jelentené. Csökölyben az anyakönyvek közül a katolikusok 1772-től31, a reformátusok 1783-tól vannak meg. Padányi Bíró Márton 1751—52-es lé- lekösszeírása itt csak a csekély számú katolikus hívekről emlékezik meg.32 1773-ban feljegyezték a község lélekszámát összesen: 1440-et, ebből 297 katolikus, 1138 protestáns, 5 ortodox. A megszületettek és az elhalálo- zottak aránya rendkívül kedvező ebben az éviben.33 Az 1784/85-ös népszámlálásig 189 főnyi eszerint a gyarapodás tizenegy év alatt, 13%-os.34 A XVIII. században a bizonytalan hitelű népességi adatok mellett is szembetűnő, hogy Csököly a leglafcottabb, valamint a 8 legmagasabb háztartásszámú (51—100)35 somogyi községek közé tartozott. Adóképes családfői 1715-ben 68, 1718-ban 87, 1725-ben 93, 1729-ben 96, 1752^ben 105-en voltak.36 Számuknak emelkedése a gazdasági konszolidálódást mutatja, ezen belül a jobbágy és zsellér kategórián belül gazdasági differenciálódást, a zsellérek számának emelkedését (1715-ben 48:20; 1718-ban 69:18; 1725-ben 55:38; 1729-ben 65:28; 1752-ben 18:87 a jobbágy—zsellér arány). A XIX. század 70-es éveiig is kétségek merülhetnek fel a rendelkezésre álló demográfiai adatok pontosságát illetően. Az 1804/5-ös nép- számlálás pontatlanságára, megbízhatatlanságára sokan rámutattak, ezért ennek adatait nem vettük figyelembe.37 Nagy Lajos nagyrészt egyházi feljegyzések, anyakönyvek alapján 1828-ban 215 házzal 1625-re teszi a létszámot. Somogybán számításai alapján csak Kaposvár (3072), Szigeth (3087), Karád (2076) és Berzence (2095) népesebbek, mint Csököly.38 Thiele 5
