Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)
I. Csököly község népessége, helye a XIV-XX. század között
1565-ben a törökök 45 házat,15 az országos összeírok 44-et jegyeztek fel, mint adózóképest. Ez magas lélekszámot jelent megyei viszonylatban, hiszen Mérey Klára számítása szerint 1565-ben Somogybán községenként 10 az adózó házak átlaga.16 A XVII. századból kevés a népességre, az adózók számára utaló adat. Református egyházával kapcsolatos feljegyzések e korszakban is folyamatos lákottságát és viszonylagosan magas lélókszámát bizonyítják, hiszen lelkészt tudott tartani: 1618, 1634, 1654—57-ből említenek csökölyi lelkészt.17 A közbiztonsági viszonyok romlását bizonyítja, hogy 1661-ben Csököly 15 tallérnyi adóját más falvakéval együtt a tihanyi kapitány szedi be a fehérvári kusztodiátus megbízásából.18 A konszolidálódás kezdetét jelző 1695-ös birtókösszeírás 29 jobbágyot és 5 zsellért tartott számon,19 s az 1696-os conscriptio 109 köböl vetésterületet.20 A XVII. század végén (1695) és a XVIII. század elején (1701-es Lan- desbeschreibung) a török idők állapotairól, a szolgáltatások mikéntjéről, az újabb betelepedésekről — a nép bevallása, emlékezete szerint készített — feljegyzések nem emlékeznek meg arról, hogy a községbe kisebb vagy nagyobb létszámú népesség beköltözése történt volna. Ilyenről a többi XVIII. századi s a XIX. század elejének írásos (egyházi és világi) dokumentációiban sem esik szó Csököly esetében. A lakosság természetes fluktuációjaként családonként vagy egyénenként (szolgák, pásztorok, benősülő katonák) költöztek be ide a környékről és más vidékről is. Ezekről az egyes családok emlékezete tudhat csak. Pesty helynévgyűjtése idejében két családról mondták, hogy máshonnan eredezteti magát: a Zsebe család (Zsebi) a Sopron megyei Zsebe- házáról, a Kézer (? Kéder, Héder) család Lengyelországból.21 Zsebő Miklós nevű jobbágy neve már 1701-ben szerepel, mint 1/8 ses- siós22jobbágyé, 1715-ben Nikolas Sebi néven23 ugyanőt sejthetjük az ösz- szeírásban. Később mind gyakoribbá válik ez a név. A másik család nevét már csak a Kéder vára, Kéder kútja és dűlőnév őrzi. Nagy József a betelepedés kérdéséről 1910-ben ezt írta: ’’Idősebb emberek szerint Bogdása, Baranya megyéből származtak a osökliék”.24 Erre ma már nem emlékezik senki, ez az adat csak néhány családra vonatkozhat. A XVII. század végétől az idézett összeírásokban szereplő Pais, Köre, Garzó, Lőrinc, Vajda, István, Kovács, György, Farkas, Csitár, Illés, Balás, Végh, Bálint családnevek folyamatosan fennmaradtak máig. Népének XVII. századi életéről, gazdálkodásáról, adózásáról részletesen ír az 1695-ös conscriptio, mely minit jobbágyhelyet írja le Csökölyt, mely a töröknek is, földesurának is adózott. „A főtisztelendő veszprémi püspök úr birtokolja a falut püspöki jogon, Akinek régi idő óta semmi mást nem fizettek mint 100 Ft-ot, 20 db kappant, 10 fúrta lenolajat. Most (?) pedig évenként 50 Ft-ot. A töröknek pedig a területi bégnek, a pécsi agának 10-ed fejében fizettek 150 Ft-ot, azonkívül semmit. Porcióra évenként az eltartáson kívül 325 Ft-ot.”25 Az 1701-es összeírás még inkább a XVII. századi és századvégi állapotokat tartalmazza, de az adózásról lényegében ugyanezt jegyzi fel: 4
