Reöthy Ferenc: A Balaton halászóhelyei - Somogyi Almanach 23. (Kaposvár, 1975)
A Balaton halászóhelyei - 1. A tófenékkel kapcsolatos halásztopográfia
akadóval (708,) ahol a mai napig sem tudták pontosan meghatározni a kövek helyét. bocka, dörc Tőzeges, agyagos, kemény talaj. Néha száraz, majd újra ellepi a víz. A fonyódi halászok így magyarázták meg: „A hal a bockán végzi összegyüvetelét és a küen a fürdést: bocka kemény agyagpad, se kű, se föld és tisztának köll lenni, másként nem gyűn rá a hal; a kű likacskos, olyan mint a torma reszelő s ezen fürdik a süllő, fogas meg a keszeg.” 1: 326. A bocka és a dörc keménysége attól függ, hogy milyen talaj vagy kőzet alkotja a Balaton fenekét, tehát lehet kő is és agyag is. csáté Többféle tőzegképző növény. csigásodik A műakadó annak ellenére, hogy rendszerint kemény, köves aljzatokra kerül, idővel eltűnik, eliszapolódik, elcsigásodik (vándorkagylótól), ezért időnként, rendszerint tíz évenként fel kell újítani, mikor 50— 100 köbméter követ szórnak rá, és így megfejelik, felújítják. fenékalja Visszahúzódó vizek tere (71., 499.). fogasos tanya (421.) Köves tófenék. A fogas szívesen tartózkodik itt. forrás Fakadásos hely a tófenéken. Egyes helyeken melegforrást hisz a nép. (Melegedő 339.). Több helyen nem fagy be a víz. förödés Tavasszal a kis vízben ívnak a halak. Egy nyolc-tíz kilogrammos anya körül több tejes (hím) hal (ponty) úszkál. Ilyenkor termékenyülnek meg az ikrák. föveny A 20—30 cm-es vízben levő selymes fű, mely néha szárazra kerül. Tavasszal jó ívóhely. (704—705.) Homokos partrész. gazos tanya A sok vízinövény miatt le nem halászható tanya (612.) gerendek A parttal párhuzamosan kialakult homokpad, homoképítmény. göbecs talaj Csigahéjból, apró kavicsokból erősen tömörödött, igen kemény talaj. gyökeres Gyökerekkel elborított partrész. A vízben álló fák gyökerei közül a víz kimossa a földet (181.). harcsás Jó harcsafogó hely (255.). ikráztató Ikranevelő hely. A parttól 150—200 m-re, egy km hosszú kötélre fenyőágakból kis bokrokat, csokrokat kötnek kb. 50 cm-es távolságokra. Erre rakják a süllő és keszegfészkeket. Ezeket az északi oldalon a 688., 690., 696-os halászóhelyek előtt, a déli oldalon pedig a 297-es halászóhely előtt helyezik víz alá. A 646-os halászóhelyen 5—10 dkg-os korig nevelik a halakat és csak azután engedik őket a Balatonba. irtás A kiirtást a halászok drótkötéllel végzik. Erdőirtásra is vonatkozik. iszap Kékesszürke, finom pépes anyag, a vízbe hullott porból származik (471.). kű Ua., mint bocka, dörc. küecs talaj Ua., mint göbecs talaj. kút Mélyedés vagy forrás a Balaton medrében. marás A hullámzás által kialakított mélyedés a tó fenekén. Szívesen tartózkodik itt a hal. meddő A tófenék le nem halászható része. melegedő (339.) A műakadók fölött levő víz, ahol a halak mereven megállnak, melegednek, napoznak, latyak A kemény fenéktől élesen elváló híg iszap. 8