T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
A Hunyady-uradalom gazdálkodását a XIX. század elejétől kezdődően a gazdasági szakíróink mindig a legkitűnőbbek között emlegették. Korszerű módszereit, terméseredményeit, kitűnő állatállományát és az utóbbiakért elért magas árat példaként emlegették a korabeli ismertetők, az uradalmi leírások éppen úgy, mint a sajtó. Érdemes tehát megvizsgálnunk, hogy ennek a korszerűen fejlett mezőgazdasági üzemnek részint a szomszédságában, részint — a robotmunka révén — a területén élő és dolgozó jobbágyság életére miként hatott ki a gazdálkodási mód változása, miként reagált a parasztság a lassan kibontakozó mezőgazdasági technikai »forradalom«, a »modernizálás« egyes korszakaira? Valóban tanítója, oktatója, példamutatója volt-e az uradalom a jobbágynak, vagy pedig kegyetlen munka kizsarolója, életerő elszívója? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg az alábbiakban — országos, megyei és uradalmi összeírások számadataiból, úriszéki perek tanúvallomás! jegyzőkönyveinek és ítéleteinek, az uradalom vezetőinek a földesúrhoz intézett jelentései, gazdasági levelezései tanulmányozásából kibontakozó képpel — válaszolni. A fentiekben már forrásainkat is elmondottuk, de még hozzá kell tennünk, hogy az uradalmi levéltár Somogy megyére vonatkozó részét csupán az ürményi birtok iratai közt sikerült fellelnünk, a többi iratanyag láng martaléka lett. Az országos és megyei összeírások sora viszonylag teljes, de az úrbéri peres anyag ismét nagyon hiányos. Az előbbiekben feltett súlyos kérdések megválaszolásához azonban ez az anyag is rést nyit. A HUNYADY-URADALOM KIALAKULÁSA ÉS A JOBBÁGYSÁG A Hunyady család nem volt őshonos Somogy megyében. A Somogy megyei ág ősének, Hunyady Ferencnek neve először 1653-ban bukkant fel itt, amikoris a megye szolgabírája volt. Birtokot a megyében 1726 után szerzett, amikor a Sankó család magvaszakadtával gróf Harrach Raymundnak adományozott birtokokat — a Sankó családdal való rokonságra hivatkozva — szerezte meg a Hunyady család. Az 1733. évi összeírás 21 települést sorol fel Hunyady birtokként, ezek: Balatonberény, Balatonszemes, Balatonújlak, Bonnya, Csorna, Gadács, Henész, Kéthely, Kercseliget, Libickozma, Mesztegnyő, Nagykorpád, Rinyahosszúfalu, Ri- nyaszentkirály, Döröcske, Somogyszob, Szárszó, Szil, Szólád, Varjaskér és Zádor. Nagy többségük — 17 község és további 25 puszta — a XVII— XVIII. század fordulóján a kuruc érzelmű Sankó Miklós és Boldizsár birtoka, 1726-ban pedig gróf Harrach tulajdona volt.2 5
