T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
járadékának növelése volt. Amellett a földbirtoknövekedés is csupán látszólagos lehetett, mert hiszen az 1771. évi tabella címe a következőket mondja: »Vargyas Kér nevezetű Helységh Tabellája, mely az Irtások(nak) kifizetése után a Dimensuratiobul újonnan eruáltattván kiadatott.«20 Ezek szerint a birtokrendezéssel kapcsolatosan az uradalom az irtásföldek visszaváltását is elkezdte. Ez egyébként a megyében szokásos időben történt, sőt az Eszterházy és a Festetics uradalom már 1756-ban visszaváltotta, illetve elkobozta jobbágyaitól az irtásföldeket, a Széchenyi uradalom pedig az irtások egy részét — ugyancsak ez idő tájt — telekké alakította, noha azt királyi rendelet értelmében szabad földként kellett volna kezelni.21 A visszaváltott irtások mennyiségét nem ismerjük. Az úrbérren- dezési iratok között azonban találunk egy listát, amely a megyében 1771-ig irtott földek mennyiségét, illetőleg az 1771 és 1772 között irtott földek közti különbséget tartalmazza.22 E lista szerint a Hunyady községek közül Sáriban, Balatonújlakon, Balatonberényben, Mesztegnyőn, Bonnyán, Szárszón, Szemesen, Szóládon, Hosszúfaluban, Nagykorpádon, Henészen és Zádorban összesen 1542 1/4 hold szántóföldet, és Szárszó, Szemes és Szólád kivételével az előbb felsorolt községekben 490 kaszás rétet nyertek irtás útján 1771 februárig. Ez évtől 1772 februárjáig azonban nem jegyeztek fel irtásföldet ezekben a községekben. A Mária Terézia féle urbárium szerint 1767-ben az említett 12 községben összesen 230 6/8 úrbéri telek, illetve a réteket nyert 9 községben 163 3/8 telek volt a jobbágyok kezén. E telkekhez — figyelembe véve az illető községek osztályzatát is — 5215 1/2 hold szántóföld és 1413 kaszás rét tartozott. Az irtásföldek mennyisége tehát a jobbágyok kezén a szántó és rétföldekhez képest is rendkívül jelentős, mert a szántóföldeknek közel 30, a réteknek pedig 26%-át teszik ezek az 1771-ig kiirtott területek az említett községekben. Az irtásföld pedig, amennyiben a földerúr visszaváltotta, amire a törvény lehetőséget adott neki, — lényegében a földesúr vagyonát növelte akár mint allodiális föld, akár mint bérföld, amelyet cenzus fizetése ellenében engedett át használatra jobbágyainak. Ha pedig telki földet alakított belőle, robotot és egyéb szolgáltatásokat kapott érte. Az adatokból úgy tűnik, hogy a Hunyady-uradalomban a földesúr lehetőség szerint saját kezelésbe vette a földeket. A Somogy megyei Levéltár anyaga némi betekintést nyújt azonban abba is, miként változott meg e rendelkezések első menetében a jobbágyok helyzete, illetve miként alakult a falvakban vagyoni rétegződésük. A kéthelyi kerület településeinek adatai hiányosak, mert a központ, Kéthely mezőváros adatai nem maradtak ránk. Sári, Mesztegnyő, Bala- tonújlak, Balatonberény, Libiczkozma és Varjaskér 1771 és 1772-ben készült új úrbéri tabellái arra mutatnak, hogy — Mesztegnyő kivételével — mindenütt csökkent az egész telkek száma, Mesztegnyőn pedig eltűnt az egy teleknél nagyobb kategória. Megjelenik azonban Varjaskéren és Balatonújlakon a 3/4 telkes jobbágygazda, és többségében kétszeresére, háló
