T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
ra, Horvátországba, Sárvárra és Szigetvárra is átrendelték őket és gyakran »fóroznyi kényteleníttettek, amely nevezett helyek alkalmas messzeségre esnek a helységekéül«. A döröcskeiek előadták, hogy falujukat báró Hunyady telepítette be németekkel és az alkalommal megállapodott velük abban, hogy 30 házzal szaporítják a falut. Szily árendálása idején érkezett Tolna megyéből kb 9 család, akiket azonban a falu lakói hívtak oda és nem Szily telepítette be őket. Hunyady a szerződés szerint 300 forintot kívánt a községektől bér gyanánt magának, illetve árendátorának és így a lakosok számára kedvezőbb volt, ha ez az összeg többjük között oszlott meg. Szil mezőváros lakóinak tanúvallomása szerint aránylag még itt gyarapította Szily leginkább az uradalmat, bár a jobbágyok ezt is leki- •csinylik. Két szárazmalmot építtetett, minthogy a nagy szárazságban a vízimalmoknak nem vehette hasznát. Ezeknek a malmoknak használatát azonban a jobbágyoknak csupán készpénzért engedélyezte, egy felöntöért egy garast kívánt. Emellett ezek a száraz malmok sokkal kevésbé voltak használhatóak, mint a vízimalmok. A mezőváros polgárai elpanaszolták, hogy az árendátor az írtásföldekre is rátette kezét, amelyeknek zöme jó állapotban lévő rét volt és amelyeknek további gondozását, trágyázását elhanyagolta. Talajgondozásként csupán »régi szokás szerint a pajtás kertet kitisztítva odahordatták a töreket«. Az újonnan épült birkás ház a csornai jobbágyok ingyen munkájával készült. Elismerték, hogy az árendátor megnagyobbította a szőlőhegyet, de a szőlőtőkéket olyan ritkán ültette, hogy az egész nagyobbítás 20 forintot sem ért. Elmondották azt is, hogy a régi, leégett sörfőző ház helyett felépített sokkal silányabb a réginél és a leégett házért külön kárpótlást fizettetett magának a tűz okozóival. Előadták azt is, hogy a kocsmaházhoz szükséges faanyagot még a Hunyady család gazdálkodása idején készítették elő és így az új kocsmaház felépítésének érdemét is nagyrészt elvitatják Szilytől. A kéthelyi kerületben Szily Adám mindössze egy kukoricagórét építtetett, viszont ugyanakkor kettő elpusztult. Jellemző, hogy a jobbágyok becslése szerint ez a rekettyevesszőből font kukoricagóré az árendá- tornak mindössze 19 forint 95 dénárjába került. Ebben a kerületben említik meg csupán a jobbágyok azt, hogy Szily az árendálás első évében kb. 100 napszámmal kitisztítatta a réteket, viszont ugyanakkor előadják, hogy azt a szántóföldrészt, amelyet Hunyady báró idején megtrágyáztak és az árpával és kukoricával bevetve nagy hasznot hajtott, Szily rétként használtatta, nem trágyáztatta és csupán a pajtás kert tisztítása után hor- datott rá töreket és polyvát úgy, hogy ez a földdarab csupán kórót termő területté vált. A mesztegnyői és a libickozmai határban a molnárok építették fel — saját kezdeményezésükkel — azokat a malmokat, amelyeket a perben (amely a Hunyady család és Szily Adám utódai között folyt) Szily létesítményeként emlegettek. S ugyancsak Libickozma községe építette fel kocsmaházát, amelyben évi 15, majd 20 forint árenda fejében bort árulhatott. A csömendi vendégfogadót pedig a varjaskéri jobbágyok építették és tartották fenn.11 11
