T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A forradalom alatt és után
székét adott bérbe és ezeket is holdanként 7—8 pengő forint haszonbérért. A felesbe kiadott kukorica- és burgonyaföldekért pedig már nemcsak a fele termést, hanem 8—10 napszámot is megkívánt az uradalom, amelyet szénabetakarításnál vagy más nyári munkánál kellett eltölteni.1G'' Az úrbéri birtokok elkülönítése, a kapott kevés és silány föld nem oldotta meg a parasztság életének problémáit a volt Hunyady uradalom területén. S mindezek után — úgy hisszük — maga e tanulmány anyaga adta meg a választ arra a kérdésünkre: tanítója volt-e az uradalom a jobbágyoknak, vagy munkakizsarolója? A Hunyady birtok okos és szakemberekkel gazdálkodó vezetősége igen ritkán vitte kenyértörésre a dolgot jobbágyaival, igyekezett őket mindig készséges munkaerőként kézben tartani, s ezt különböző juttatásokkal nagyrészt el is érte. A kívánt ellenszolgáltatás azonban mindig sok volt és szigorúan megkövetelték tőlük. A birtokrendezések idején pedig előtérbe lépett az az önzés, amely alapjában véve a földbirtokos-politikának mindig is jellemzője volt — s a jobbágyok birtokainak cseréjével, a szántóföldek és rétek minőségének megváltoztatásával — e cserék útján — a paraszti gazdálkodásra súlyos csapást mértek. A nagy pernek azonban csak ideig-óráig lehettek ők a győztesei.. . FÜGGELÉK I. Táblázat A Hunyady-uradalom községeinek legelőhasználata 1766-ban Bőséges Elegendő Szűk Nem volt Nem említik Nem á llapítható meg összesen K özségek száma 1 9 6 2 1 _ 1 9 %-a 5 47 32 11 fahasználata 1766-ban 5 100 Községek száma — 18 1 — — — 19 %-a — 95 5 — — — 100 71
