T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
Forradalom előtt
zsellért tartottak nyilván, Csornán és Henészen 1—1 házatlan udvartelki zsellér élt, Mesztegnyőn 1 házas, Kéthelyen ugyancsak egy házas és 2 házatlan, Balatonberényben pedig 3 házas és 1 házatlan udvartelki zsellér nevét jegyezték fel a közmunka-összeírás listáján. A hosszúfalui, illetve akkor már simongáti gazdaság körébe tartozó Hosszúfalu és Rinyaszent- király falvakban nem tudjuk hány jobbágygazda élt ekkor a 16, illetve 18 2/4 úrbéri telken, csupán arról értesültünk, hogy az elsőben 2 házas és 3 házatlan, az utóbbiban pedig 14 házas és 5 házatlan úrbéres zsellér nevét jegyezték fel és Rinyaszentkirályon — a jól sikerült colonizáció jeleként — 43 házas és 8 házatlan udvartelki zsellér élt! (A táblázatunkban szereplő 33 gadácsi zsellér is alapjában véve udvartelki zsellér volt, de minthogy később szerződésüket úrbéri jellegűnek nyilvánították, ezért kimutatásunkban úrbéres zsellérként szerepeltettük őket.) Az úrbéres népességen belül tehát nemcsak az elzselléresedés, de éppen a contractualista zsellérség irányában történt szám- és arányeltolódás illusztrálja legjobban az eltelt 100 év alatt bekövetkezett anyagi, vagy pontosabban: a jogi státusban a földesúr javára bekövetkezett változásokat. Hiszen a szerződéses zsellér — nem tartozván megyei és állami adót fizetni — csupán a földesúrtól függött. Mindezek az ábrák és számítások azonban nem adnak még képet nekünk a jobbágyság életéről. Gondjaikba csupán az úrbéri peres anyagon és a megyei gyűlésekre beadott panaszleveleken keresztül tudunk betekinteni. Az anyag hiányossága miatt ez is csak igen keskeny rést nyit, de mégis ezen keresztül értesülünk ebben az időszakban a jobbágyság legfontosabb problémáiról. Mielőtt azonban e kérdés tárgyalására rátérnénk, meg kell vizsgálnunk, nem zajlott-e le valami lényeges változás ebben az időszakban az uradalom vezetésében? Miként alakult a majorsági gazdálkodás? 1840-től a Hunyady-uradalom területe Somogy megyében nagyon megkevesbedett. Ekkor már a birtok két testvér között osztódott el. A két- helyi gazdaság, amelyhez a szemesi kerületet is hozzákapcsolták, gróf Hunyady József birtokába került, a simongáti és szili pedig gróf Hunya- dy Ferencé lett. Utóbbi a simongáti uradalmat a 40-es években báró Si- nának eladta. Ez az eladott gazdaság 26 676 magyar hold majorsági és 8837 magyar hold jobbágyi birtokot foglalt magába.92 A birtok eladása előtt, 1832. december 31-i kelettel összeállították Urményben a somogyi uradalom bevételeinek és kiadásainak listáját. Az ürményi könyvelőségnek ez az összefoglaló kimutatása ránk maradt. Ez pontosan összegezte a 4 somogyi gazdaságba befolyt bevételeket abban az esztendőben és a történt kifizetéseket. Ennek alapján kísérletet teszünk annak megállapítására, hogy a bevételek milyen hányadát szolgáltatta a somogyi uradalomban a jobbágyság, illetve a kiadások milyen tétele hozható vele kapcsolatba.93 A bevétel teljes összege 218 924 forint volt ebben az esztendőben. Sajnos a bevétel egyes tételei annyira összevontan szerepelnek a könyvekben, hogy a jobbágyi eredetű jövedelemnek a majorságitól történő elválasztása helyenként szinte lehetetlen. Kimondottan jobbágyoktól származik azonban a vásárpénz, a ház- és telekvásárlás, különböző úri szolgál49
