T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
helyen pedig 15 forint bért fizettek. Csornán, ahol a kocsmáltatás jogát árendálták, 50 forint volt az ezért fizetett bérösszeg.66 A IV. táblázat adatsorát vizsgálva az állattenyésztésről is — bár közvetett módon — képet kapunk. Feltűnik ugyanis, hogy a Hunyady uradalom területén élő jobbágyok csak Libickozmán és Gadácson tartottak juhot, másutt nem írtak össze juhot jobbágyok tulajdonaként. Igaz, hogy az egész megyében mindössze 1924 juh volt a jobbágyok kezén, de a Hunyady uradalom rendkívül alacsony juh száma mégis arra mutat, hogy az uradalom gazdasági vezetői továbbra is fenntartották a jobbágyokkal szemben a juhtartás tilalmát. Feltűnő viszont, hogy aránylag sok ló volt a jobbágyok birtokában, bár a megye lovainak mindössze 6%-a. Ezt érthetővé teszi a telekre nehezedő hosszúfuvar állítási kötelezettségük. A megye sertéseinek számához viszonyítva a Hunyady uradalmak sertései ugyancsak azok 6%-át teszik, míg a jármos ökröknek az egész megyére vonatkozólag összeírt száma 8%-át alkották a Hunyady községek igás ökrei.67 A jobbágyok állatállománya azonban — az összeírások már említett hiányosságait is figyelembe véve — hihetetlen nagymértékű csökkenést mutat. Ha a teljesebbnek tűnő országos összeírás adatait vesszük figyelembe és ezek számos állatállomány adatát egybevetjük azzal a szántóföld mennyiségével, mely xután a jobbágyok adóztak (számításainkban figyelemmel kísértük azt is, hogy az összeírt szántóföld csupán a bevetett föld mennyiségét tartalmazta és ehhez hozzáadtuk a be nem vetett föld mennyiségét is, tekintetbe véve, hogy a községben két, vagy háromnyomást alkalmaztak-e), akkor az 1794. évi 0,5-höz viszonyítva az arány már csak 0,16, vagyis az akkori 1 igás állatra jutó 2 hold szántóföld most már 7—8 holdra növekedett! Ennek oka lehetett a többszöri marhavészen és a századeleji nagy háborús igénybevételen kívül az is, hogy a XIX. században Somogybán már »a somogyi vagy csurgói két marha után való könnyű eke« volt használatos, amely különbözött az ország többi részén még használatban lévő súlyosabb ekéktől.68 De nyilvánvalóan oka volt a számos állatok erős csökkenésének a legelő megszorítások sora is, hiszen ez az állatlétszám csökkenés az aprómarhák arányának esetében hasonlóképp, sőt fokozott mértékben megmutatkozott. (Itt az arány az 1 holdra eső 0,8-ról 0,7-re csökkent!) De vajon csak az állatlétszám csökkenésében mutatkozik meg az előbbiekben már bemutatott úrbéri rendezéseknek jobbágyokra káros hatása? A nádori levéltár 1828. évi országos összeíiás adatait tartalmazó iratai között találunk egy táblázatos kimutatást, amely Somssich Pong- rácnak, a megye akkori alispánjának családi levéltárában is — számszerűségében pontosabb formában — megtalálható,60 s amely szerint a megye 214 helységében a jobbágyok kezén lévő szántóföld, rét és szőlőterület mennyisége 1767 és 1828 között csökkent. Ha e kimutatást községenként áttanulmányozzuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy a Hunyady uradalom 14 községe szerepel itt szántóföld, rét és szőlőcsökkenéssel. Alábbiakban közöljük a konkrét adatokat. 39
