T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
Ebből az időszakból egy országos felmérés adataira kell támaszkodnunk, hogy képet kapjunk a Hunyady uradalom jobbágyainak gazdálkodásáról, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Megyénk területét az 1828. évi országos összeírások alapján nehéz megítélni, mert hiszen az utólagos értékelés »közepesen« összeírott megyék közé sorolta, ami azt jelenti, hogy pontosság és az adatok használhatósága szempontjából a jó és a rossz között van. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a megyei adóösszeírásnál adatai megbízhatóbbak. Ezt a IV. táblázat adatsora konkréten is igazolja.10 A két összeírás alapvető szempontjai azonosak voltak. Mégis az 1828. évi országos összeírásban majdnem minden tételben magasabb szám szerepel, mint a megyei adóösszeírásban. A földterület és a szőlőterület látszik csak ez alól kivételnek, mert hiszen az 1828. évi országos összeírás a ténylegesen bevetett szántóterületet vette tekintetbe és így kétnyomá- sos gazdálkodás esetén az eltérés csak 3% körül mozog. A szőlőterületet pedig az országos összeírás pozsonyi mérőben tünteti fel, a megyei adóösszeírás viszont kapásokban. Az ekkor még elfogadott mértékegység szerint 1 hold 2 pozsonyi mérővel volt egyenlőnek tekinthető, viszont a kapás községenként eltérő mértékegység volt. Egy magyar hold szőlő általában 4—6 kapásból állott, a megyében leggyakoribb a 200 négyszögöles kapás volt, de előfordult 400, sőt 600 négyszögöles kapás is. Igen nagy az eltérés a réteknél, 34%-os! — A népességösszeírásban a házas zsellérek számában mutatható ki a két összeírás között a legnagyobb differencia. Ezt valószínűleg az okozta, hogy az országos utasítás szerint a pásztorokat, kanászokat, csordásokat is összeírták, akik a megyei adóösszeírásban nem szerepeltek.87* Ugyanez lehet a gyakorlati oka az állatok számában mutatkozó nagy eltéréseknek is, mert az országos összeírásban nyilván ennek a rétegnek állatait is összeírták. Legnagyobb eltérés az ökrök számában mutatkozik, melyekből az országos összeírásban majdnem háromszor any- nyi szerepel, mint a megyeiben. Mivel tudjuk, hogy a zsellérek gyakran béreltek legelőt, feltehető, hogy ezt az eltérést a zsellérek állatállományának összeírása okozta. Ha a kéthelyi kerületben 1811-ben az uradalmak által összeírt zsellérek számát egybevetjük az 1828. évi országos összeírás adataival, akkor meg kell állapítani, hogy az 1811-ben összeírt 14 házas zsellér száma hárommal gyarapodott ugyan, de az akkor összeírt 64 házatlan zsellérrel szemben az országos összeírásban mindössze 7 szerepel. Az adózó házak száma is kevesebb, 1881-ben 421, 1828-ban pedig 391 adózó házat tüntettek fel. Feltehető, hogy a bizottság több ún. középületet kihagyott 1828- ban a felvételből, amely után a jobbágyok adóztak a földesúrnak (községi pásztor, kovács, stb. háza). A házatlan zsellérek számában mutatkozó óriási, 62%-os eltérés azonban arra enged következtetni, hogy a kurializálás mértéke ebben az uradalomban rendkívül nagy volt. Ezek a nagy adateltérések azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az országos és megyei adóösszeírások alapjában véve csak globális tájékozódásra használhatók, de korántsem tükrözik a teljes valóságot. 37
