T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
hogy a jobbágyoki minden évben külön kérelmezzék a juhtartás engedélyezését. Az uradalom bevételeinek sorában a jobbágyokat, illetve a községeket az őrlő malmok hasznának részletezése érintette még. A gazdaság területén több kisebb folyón és patakon állottak malmok, amelyeket az uradalom megtűrt, mert a molnárokat ingyen igénybe vehette minden fontos ácsmunkára, amellett az őrlésért fizetett tizednek kétharmada is a földesurat illette. A gazdaság területén mindössze Kéthelynek volt évente kétszer (január 6-án és március 31-én) vásártartási joga, ahol az uraság helypénzt szedett. Ebben az évben jelzi azt az inspektor, hogy a helypénz beszedés jogát elveszik a papságtól és közvetlenül az uradalom fogja beszedni ezt az összeget. Az uradalom vezetősége — úgy látszik — egyre nagyobb gondot fordított a munkajáradék mellett a pénzjáradék emelésére. Ez pedig arra mutat, hogy a jobbágyok maguk is rákényszerültek a fokozottabb árutermelésre, piactermelésre, hiszen a természetbelieken kívül egyre több pénzadót kívánt tőlük az uradalom. Ugyanebben a beszámolóban értesülünk arról is, hogy a döröcskeiek és a sziliek 1810-ben az általuk bérelt dohányföld holdjáért 2 Ft-t és a dohány kilencedét fizették, ami 645 Ft-t, illetve a beadott dohány árával együtt 2088 Ft hasznot hajtott az uradalomnak. Ebből megtudjuk, hogy a jobbágyság a szili kerületben több mint 300 holdat fordított e rendkívül szakszerű kezelést kívánó dohány- termesztésre.55 Az inspektori beszámoló alapján képet alkothatunk az uradalom bevételeiről, ill. azok arányairól. Az összes készpénz jövedelem legnagyobb hányadát 1810-ben a gabona értéke adta (41%). Feltehető, hogy a gabona mennyiségének zömét a jobbágyok által beadott gabona adta, amely a jobbágyi termények ötödrészét jelentette, mert hiszen a kilenced és tized is a földesurat illette. — A pincészetből származott a jövedelem 31%-a, amelynek zöme ugyancsak a jobbágyok által beadott bortizedből származott, amelyet aztán a kocsmában ismét csak a jobbágyok vásároltak meg zömmel az uradalomtól.. Tehát az egész jövedelem 72%-át nagyrészt a jobbágyok beszolgáltatásai alkották. Ehhez járult még a jobbágyok készpénzadózása: a füstpénz, cenzus, a szőlők és szőlőalji területek bére, a házak és regálék bérlete címen fizetett készpénzösszeg stb., amely az egész jövedelem 4%-át tette. A fentmaradó 24% az erdészetből és az állat- tenyésztésből származó allódiális bevétel volt. A fenti számítás nem tartalmazza a jobbágyok robotnapszám tartozását, amely igen jelentős és értékben talán ki sem fejezhető. Ha egy napi napszámot az akkoriban elfogadott 20 dénárral számítjuk — amely összeg alacsonysága miatt a jobbágyok megyeszerte állandóan tiltakoztak —, akkor az úrbéri napszámtartozás értéke 4138 Ft volt és a cenzusos s egyéb bérleti földek után 4865 Ft értékű munkával tartoztak a jobbágyok. Ez az összeg az egész földesúri jövedelemhez viszonyítva annak 4,6%-át tette ki.56 35
