T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
repelt. A jobbágyok és zsellérek évente 52 477 napi kézirobotot és 2 773 napi vadászatnál teljesített robotot adtak az uradalomnak, amellett elsősorban a mészárosok, kocsmárosok és a halászok összesen 200 font fagy- gyút és 106 pár teknősbékát tartoztak beadni. Ez a munka- és pénzjáradék többszörösen felülmúlta az urbáriumban kikötött felső határt, s az utána kapott ellenérték nem állt arányban a jobbágyok megterhelésével. Megmaradt ekkor még kezükön a föld, de megnőtt a robotkötelezettségük, hiszen a felmért telki földek már megszabott határok közé szorítva kevesebbek voltak, mint ami után előbb adózniuk kellett. S itt kell kitérnünk egy másik problémára is. A jobbágyság állat- állományát eddig nem volt alkalmunk megállapítani, de az 1790-es évekből fenntmaradt megyei adóösszeírások és egy 1794-ben kelt Conscriptio possessionis alkalmat ad arra, hogy e problémának is a mélyére tekintsünk. Elsőként az tűnik fel, hogy ha e kétféle összeírás adatait egybevetjük, milyen megmagyarázhatatlannak tűnő eltérés van az állatlétszámban: akár az egyes települések adatait vizsgáljuk, akár a területi összesítéseket nézzük, a dicalis constriptioban kb. az állatlétszám egynegyedével szerepel kevesebb, mint a közel egyidőben keletkezett birtokösz- szeírásban. Minthogy ezeknek az adatoknak részletes elemzését és kiértékelését már másutt elvégeztem, így csak egy példával szeretném illusztrálni állításomat. Az 1794/95. évi dicalis constriptio adatai szerint a szili kerületben 911 ökör. ló, tehén és 997 sertés, juh, kecske legelt a legelőkön. Az ugyancsak 1794. évi consceriptio possessionis szerint viszont 1702 számosállat és 3429 aprómarha volt a jobbágyok tulajdonában. Számszerűen valószínűleg az utóbbi összeírás a pontosabb. A dicalis conscriptio azonban valamit mégis elárul. Az 1798/99. évi adatok szerint ugyanis ugyanebben a kerületben már csak 791 számos és 798 aprómarhát találunk a községek adóköteles állataként feljegyezve. S ha ezeket az adatokat településekre lebontva vizsgáljuk meg, azonnal a szemünkbe ötlik, hogy Balatonberényben 200, Varjaskéren pedig 88 juhot jegyeztek fel az 1794/95. évi dicalis összeírásban jobbágyok birtokaként, de már az 1798/ 1799. évi hasonló típusú adóösszeírás ezekben a községekben nem tüntetett fel juhokat. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a másik három kerületben megmaradtak a juhok, bár számuk csökkent.43 — Uradalmi forrásokból tudjuk azt, hogy több helyen az uradalom 1811-ben korlátozta, illetve külön cenzus fizetéséhez kötötte a jobbágyok juhtartását.43 Feltételezhető ezért, hogy talán már az 1790-es évek második felében, a birtokrendezésekkel kapcsolatosan a jobbágyok állattartását is szabályozta az uradalom és ennek köszönhető a juhtartásra berendezkedő kéthelyi majorsági birtokhoz tartozó jobbágytelepülésekben a juhok teljes eltűnése a jobbágyi, illetve az uradalommal közös legelőkről. Ha a jobbágyok állatállományát szeretnénk valamiképpen arányosítani az általuk használt szántófölddel, akkor — az 1794. évi conscriptio possesionis adatait fogadva el hitelesnek — meg kell állapítani, hogy a kéthelyi kerületben (Varjaskér és Bukogát nélkül, melyeknek adatai hiányoznak), továbbá a szemesi és szili kerületben összesen 6843 1/2 magyar hold szántóföldre 3854 számosállat és 5805 aprómarha jutott. Egy magyar 28
