T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
biért 3 garas bért kellett fizetniük. Ez a szerződés leszögezte, hogy a malmot az azelőtt is fizetett árenda összegéért továbbra is használhatták. A szokásos termény, bor, bárány, kecske és méh- kilencedet, továbbá az eddig is fizetett 325 forint árendát ezentúl is fizeniök kellett. Mindezeken kívül a majorság 100 pozsonyi mérős tábláját kellett teljesen megművelniük, az őszi háromszori szántástól az aratás, a behordás és az asztagba- rakás munkájáig. Az urasági rét lekaszálása is rájuk várt és nekik kellett a malomgát épségéről, az árkok tisztításáról is gondoskodniuk. Ezeken kívül a megyében szokásos vadászat, forspont és levélhordás is kötelességük volt.11 Szilben 32 1/2 úrbéri telek volt, melynek földesura a Hunyady család volt. A jobbágygazdák munkaereje felett tehát teljesen Szily rendelkezett, mert a mezőváros három másik közbirtokos földesurának csupán házas és házatlan zsellérei voltak. Az új szerződés — szövegéből megállapíthatóan — lényegesen súlyosabb feltételű volt, mint az előző és megközelítette az országos urbáriumban követelt szolgáltatások mértékét, amelyek alapján a községek többségének jobbágysága adózott. Szily Ádám bérletének időtartama alatt tehát a Hunyady uradalom községeinek többségében bevezette az urbáriumot és megszervezte a majorsági birtok számára a jobbágyok munkaerejét. Politikája azonos volt azzal, amit Szigetváron folytatott. Itt is az urbárium bevezetését szorgalmazta és ezzel ellentétbe került e fejlődő mezőváros polgáraival.10 Elképzelése nem vezethetett eredményes gazdálkodáshoz, csupán a föld és a munkaerő teljes kiuzsorázásához. Ez világlik ki azokból a tanú- vallomásokból is, amelyeket a kéthelyi uradalom hosszúfalui, szemesi és szili kerületének jobbágyai adtak elő és amelyeknek az volt a célja, hogy tisztázza, hogy a bérlet időtartama alatt Szily Ádám milyen befektetéseket eszközölt a Hunyady birtokon. E tanúvallomásokból kiderült, hogy a Szily által végeztetett javítások (malomfej igazítás, kemencerakás, pajta javítás, rét tisztítás) jelentős hányadában a jobbágyok ingyenmunkájával készült. A bérlő nem gyarapította telepesekkel a birtokot, noha erre a szerződésben ígéretet tett. Azok, akik újonnan települtek és akiket általa hozott új gazdáknak említ, már előbb is azokon a birtokokon éltek és csak időlegesen távoztak el onnan, nem egy esetben éppen egyes tiszttartók brutális bánásmódja elől. A jobbágyok egyöntetűen vallották, hogy a bérleti időszakban gazdaságilag tönkrementek, mert az »eke barmok« a sok robot miatt elpusztultak. Szentkirályról és Henészről több — név szerint említett — jobbágy a Dráván túlra szökött, elhagyván telkeit, minthogy gazdaságilag tönkrementek és elszegényedtek. Henészről három gazdát nemcsak ez késztetett szökésre, hanem az is, hogy Szily távol fekvő és nem Hunyady bírtok komplexumhoz tartozó Cegléd és Sziget pusztájára kellett robotolni járniuk. Nagykorpádon pedig név szerint 19 jobbágyot soroltak fel, akik Szily túlzott robotoltatása miatt részben vagy egészen elvesztették ökreiket és annyira tönkrementek, hogy még rideg marháikat is el kellett adniuk. A tanúk egybehangzó vallomása szerint a jobbágyok ebben az időben annyira elszegényedtek, hogy ökreik száma legalább kettővel csökkent jobbágyonként. A szemesi és szóládi jobbágyok különösen azt sérelmezték, hogy Földvárra, Szekszárdit)
