Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)
I. Mágikus jellegű szövegek
TOROKFÁJÁS ELLEN 1 Kaposvár, 1971. X. 31. (vonaton) Török Sándorné Stadler Margit 1904. Mernye (Somogy m.). Ezekiás püspök elment szántani, Béka ekéjével. Gyík üstökével. Kígyó ostorával. Addig szántotta a földet, Hogy az oszlott, bomlott, Úgy oszlódjon. bomlódjon a te torokfájásod is. —. . . Mernyén, hét éves koromban . . . Gálosi Ferencnétől. . . nem tudom mikor halt meg, kb. 70 éves volt. . . Nyomkodta a torkomat és közben mondta a mondókát... ezt háromszor mondta el. . . Az imádság 152—156. l.-on. u.ez: Thewrewk c. 63—67. Nytár, II. 281. o. itt változata : (végefelé ... egyébként eléggé eltér a kettő,) ». . . Íme úrnak keresztjétől fussatok el ellenséges részek, Győző oroszlán zsidók nemzetéből, Dávidnak gyökeréből alleluja Ez világnak üdvözítője üdvözíts minket...« (Szent Ágoston szerzetté ez imádságot)*, mely imádság »oracio«-eltéréssel, — Peer c. 185—190. 1. Nytár, II. 78. o.-on is. Lásd. 75. sz. jegyzet. Berkesné öntudatlan-tudatos büszkesége jogos, ha azt vesszük, hogy távoli örökség hordozója ő, mikor »szép imáccságai«-val előttünk már bájolásnak minősülő ősi varázstevékenység mágikus műveletét, az oldás-kötés gyógyító gyakorlatát űzi. E gyakorlatnak — utaltam már rá — a szónak tulajdonított természettfeletti, bűvös erő az alapja. Végzése egykor az írástudó papi rend — mint minden tudomány letéteményese — kiváltságai közé tartozott : »... mint valami ráolvasó-pap, ki agyagtáblát tart kezében . ..« Az öntőimádság utolsó sorai egy 4000 év előtti (i. e. II. évezredből) mezopotámiai költemény visszhangja is lehetne: »... Gyógyulj meg, te, ki oly sok bajt, fájdalmat kiálltai!... Oldó-kötő igéi gyökerestől kitépték mind a rontást...« Idézett részek a »Hadd hódoljak a bölcsesség urának* című és kezdetű versből, Rákos Sándor fordítása, L. Agyagtáblák... 69. o. 1. A szelestei ráolvasás — »Contra thargy equorum«, lófekély elleni analógiás elvű gyógyító eljárás, tudomásunk szerint igen ritka emléke. Kiparancsoló típus. Erdőn jár vala lebeke tárgy Béka vala ekéje Kígyó vala ostora Szánt vala követ Vet vala kevecset Parancsolok én tenéked, hogy. miképpen a kő nem gyökerezhetik és nem levelezhetik Azonképpen te itt a lovon ne gyökereztessél és öröködhessel!« (Lejegyezte Felsőszel estei Gosztonyi János győri püspök 1516—1518 körül.)
