Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)
Bevezetés
<ad) ... én mindig szegén' vótam, férjhez mentem béres legényhez ... (özvegy maradt két kisgyerekkel) : Ezt hattá nekem, ezt a két rongyos gyereket, meg a béres ostort, meg 1500 pengő tartozást. Én akkor nem estem kétségbe, akkor is a jó Istenbe bíztam ... nagyon sokat szenvedtem, sok mindenen keresztül mentem ... mindig megsegített, mindig megsegített a jó Isten.« (Varsány, Cs. J.-né, 1899.) »Hiszen aztán másom sincs, mint az a jó Istennel való bizodalmam, meg a Szűzanyát hogy dicsérjem, köszöntsem, hogy ha ideát nem adott itt nekem örömet másba, fiam is meghalt, meg az uram is... de hogy odaát örvendhessek velük. Mindig a jó Istent szeretem dicsérni, meg köszönteni, meg a Szűzanyát. Abba van minden bizodalmam, remínsígem* (Bucsuszentlászló, L. L.-né, 1908.) w Rab Zsuzsa: Varázslók, szentek, vitézek. 140. o. : Szegények jutalma. 1967. Magyar Helikon. 91 »... a maga élő kápolnái valóban a hajdan voltak megőrzött szövegeit visszhangozzák ...« (örül, hogy:) "Hallhatóvá vált számunkra ...« (Szabad György egyetemi tanár leveléből.) 12 És nem hiába: pl. Bossányi Sándor 1972 folyamán értékes darabokat adott át nekem: régi magyar hit-, hiedelem-gyűjtései közben tudatosan kérdezett imádságokat. Vagy Együd Árpád múzeumigazgató ugyanez évben szintén rendelkezésemre bocsátotta somogyi gyűjtését. 3 Nagy hálával nyugtázom Tálasi István professzor kutatásaim iránt első perctől fogva tanúsított őszinte figyelmét és »nem vagyok folklorista* jeligéje hangoztatása mellett bármikor készséggel nyújtott szakmai segítségét. Köszönet illeti a Néprajzi Múzeumot is. ahol e munkát elkezdtem és Tóth Margitot, ottani főnökömet, az anyaggal s párhuzamaival kapcsolatban adódó mindennemű kitűnő zenei lejegyzéséért és támogatásáért. Megjegyzés: Az itt közölt népi megnyilatkozások, mintegy a mondanivaló belső illusztrációi, csak töredékes és ad hoc jelentkezései a már említett népi lelkiség- és tudatvizsgálati anyagnak. Ez utóbbi kiegészítését, rendszerbefoglalását, és közzétételét egyik eljövendő fontos feladatomnak tekintem. Az én fejembe is csöng ui. Erdélyi János már 126 évvel ezelőtt vallott nézete, melynek igazsága talán soha annyira nem időszerű, mint most az említett paraszti életforma-változás idején: »Van azonban az irodalmin kívül más tekintet is, melly a népi költészetet a kor egyik és fő szükségévé teszi, s ez a magyar nép lélektudománya* Népdalok és Mondák II. 1847. 375. o.