Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

III. Középkori egyházi irodalmat visszhangozó szövegek

132. ALSZOL SZENT ANYÁM? Budapest, Szabó Jánosné küldte levélben. 1973. I. 29-én. Űj Ember gyűjt, felhívásra. Alleluja! boldogságos szűz Mária A Gávria hegyén

1 arra megyén lázár beli Jézusom, Alszol szent anyám Alszok szent fiam Veled álmodoztam A zsidók megfogtak magas keresztfára fölfeszitettek Oda mentem, nem értem el szent kezemmel szent lábadat Hanem véres víz folyt a fejem felett Bizony bizony mondom neked szűz anyám máriám Aki az én kin szenvedésemről való Imátságot el mondja háromszor Este le fektében reggel fel keltében Nem hal az meg szent gyónás nélkül, szent lélek nélkül Hanem beviszem a paradicsom kertbe Vélem együtt lészen, vélem együtt lészen. Ámen. Szabó Jánosné, Major Mária, 1905. Nyírbalkány, (Szabolcs-Szatmár m.) gör. kath. Édesanyja testvére feleségétől tanulta az imát, aki 1932ben halt meg, szintén gör. kath. volt. 133. MEZŐ KÖZEPÉN ARANYZÖCCSÉG Sopronkövesd, 1970. IV. 26. Pete Géza, 1906. . . . Krisztus Urunk mikor engem teremtettél,

1 Akkor engem megszerettél, Szent véreddel lemostál, Aképpen alkottál, Mikor hét bűnös lelkünknek megtisztító ja Tívölgő lelkünknek eligazító ja 1. A görög-keleti hagyományú Mária-álom megfogalmazásoknál többször fordul elő a valamiféle elnevezésű hegy motívum. S az imádságokban gyakran jelenik meg Szent János alakja. Rendszerint nem derül ki, hogy melyik? Ezideig egyszer történt említés Aranyszájú Szent Jánosról, a keleti egyház nagy szentjéről és előfordult már nyakavágó Szent János is, jelzői utalással Keresztelő Szent Jánosra. Lásd: 52. imát. 1. Részlet imafűzérből. Nem „szerkesztett' ima, de Mária-álom motívum miatt került ide.