Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

II. Szenvedéstörténet mozzanatait felidéző szövegek

anyókámtól Bilibók Józsiné, Katalin 1910 körül halt meg, 52 éves korában . . . tizenhat évemben belé vótam csak fordulva (mikor meghalt) • 97. ELJÁRTAM TEREMTETT FŰDRE

1 özv. Piszár Jánosné Están Rózsa. 57 éves, Klézse (Moldova). Uram Jézus! Én felkelek én ágyambul, Kimosdózám bűneimbül, Én kimének én szencséges ajtóm eleibe, feltekintek én magos mennyégbe, Ott megláték egy fehér kápolnát, Kűvül aranyos, béliül irgalmas, Négy szegibe négy angyal kereszt, Közepibe aran karszék, Abba ül asszonyunk Mária szent fejét lehajtva, Szent könyve úgy hullva, Odamene Szent István, Szent Lukács evangélista, azt kérdé: Mér' sirsz te, Mér keseregsz asszonyunk Mária, Hodne sírjak, hodne keseregjek, Ha ez én áldott szent fiam harmadnapon oda van Ne sírj, te asszonyunk Mária, Menj ki te a te szencséges ajtód elé, mert a te áldott szent fiad elő van írva(l), Térdig vérbe könyökig könnyűbe, Ö es csak kimene az ő szencséges ajtója elébe, Ö es csak meglátá az ő áldott szent fia elő van írva(l), Ö es csak azt kérdé, Hol jártál én áldott szent fiam? En áldott szent anyám eljártam teremtett fődre, Két nap a zsidók üldözének, Harmadnapján megfogának, Kűlapathoz megkötének, Vaskesztyükvel megverének, Vasostorokval megostorozának, Vas dárdákvol az én szent melljemet megnyitják, szent véremet elontották, De hagyjuk el ennyi én áldott szent anyám, Mert bizon bizon, ki ezt el bírja mondani, Háromszor e napjába, Mennyeknek kapuja megnyittatódik, S a pokol kapuja bétetetődik, Beteg a test, kész a lélek, Vigan várják mennyben a jó angyalok, áment. 1. Szövegváltozás-alakulás érzékeltetésére hozzuk „ugyanazon" imádságot Kallós Zoltán gyűjtéséből.