Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

hivatkozva maradhassanak ki az őrseregből. Ezért a megye főorvosa, Csorba József az önkéntes nemzetőrök kiállításával kapcsolatban szükségesnek tartotta annak hadügyminiszteri megszabását, hogy ki minősíthető egészségügyi szempontból alkalmatlannak." A fiókbizottmány augusztus közepe után néhány napig sorozatosan felmentést kérő folyamodványokat volt kénytelen megtárgyalni.'

8 Ha a miniszteri rendeletnek megfelelően önkéntes alapon történt volna az őrcsapatok szervezése, nem kértek volna többen is felmentést. És a felmentést kérők olyan parasztok voltak, akik a vagyoni cenzus alapján kötelesek voltak nemzetőri szolgálatra. Öt andocsi és 12 igali lakos pedig egyenesen megtagadta a kiállást. Tettüket Palocsay őrnagy a hadi fegyelem megsértésének minősítette, és szigorú megbüntetésüket rendelte el/

J S ez is augusztus közepe után történt, amikor már csak az önként ajánlkozókat kellett volna mobilizálni. Ugyanakkor Csurgónak és környékének nemzetőrei naponta szétszéledtek földjeikre és szőlőikbe munkálkodni/

0 (létszámuk egyébként eredetileg 900 volt, de az augusztus közepe utáni napokra csak 360-an maradtak), a szobiak viszont azt kérték, hogy továbbra is kéthetenként legyen a felváltás, mert különben nem tudnak családjukról gondoskodni, s hivatkoztak arra is, hogy községükben az otthoni félszázad is be van tanítva, tehát bármikor rendelkezésre áll, de egyébként is nagyon közel laknak a Drávához.

81 A megyében történt olyan eset is, amely azt mutatja, hogy a nemzetőri szolgálatot egyesek anyagi előnyök szerzésére akarták felhasználni, így a sárdi vásáron többen azt kiabálták a helypénzszedőknek, hogy nem azért teljesítettek a Dráva mentén őrszolgálatot, hogy továbbra is fizessenek helypénzt. 82 Somogyban augusztus közepén a nagyobb nemzetőri zászlóaljakat, hogy könnyebb legyen irányításuk, kettéosztották. Ekkor a megyei zászlóaljak a következőképpen alakultak: az 1. zászlóalj a marcali járásban egyik fele Kiss János őrnagy vezetésével 1948 fő másik fele Tallián Gábor őrnagy vezetésével 1

79® fő a 2. zászlóalj a kaposi járásban együtt maradt Palocsay József őrnagy vezetésével 2648 fő a 3. zászlóalj a babócsai járásban egyik fele Somsich József őrnagy vezetésével 1353 fő másik fele Tallián Károly őrnagy vezetésével M

2

9 fő a 4. zászlóalj a szigeti járásban együtt maradt Molnár N. őrnagy vezetésével 1554 fő az 5. zászlóalj az igali járásban egyik fele Zichy László őrnagy vezetésével 1544 fő másik fele Csapody Pál százados vezetésével 1018 fő.

83 A seregnek felét Csányi az augusztus közepe utáni napokban még mindig a kötelező mobilizáció rendje alapján a Dráva-part különböző őrhelyeire irányította: a Hochreitcr Bertalan százados vezette 90 főnyi félszázadot Gyékényesre, ahol 245 Vas megyei nemzetőr is volt már,

84 az említett községtől a Dráva partjának Vízvárig terjedő szakaszára az 1. zászlóaljnak Kiss János őrnagy parancsnoksága alatti részét,

85 Vízvárra a 3. zászlóaljból egy századot,

80 a bolhói csárdáig érő további partszakaszra a 3. zászlóaljnak Tallián Károly őrnagy vezetése alatt álló felét,'

v

' az 5. zászlóaljból Heresznyérc két századot,

88 (ezeknek a parancsnoka volt Csapody Pál százados), a bolhói csárdától a Pétcrhidáig