Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

III. TOVÁBBI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS AZ ŐRVONAL FELBOMLÁSA 1848 SZEPTEMBERÉBEN Az újoncozással kapcsolatos határozatok a Dunántúlon Az országgyűlés július 11-i ülésén Kossuth közismert beszédében felhatalmazást kért a minisztérium számára, hogy a kormány az ország haderejét 200000 főre emelhesse, mégpedig 40000 főnek azonnal, a többinek pedig szükség szerint történő kiállításával. Közismert az is, hogy az országgyűlés a kérés teljesítését nagy lelkesedéssel megszavazta a haderő kiállításához szükséges 42 millió forinttal együtt. Időközben a frankfurti parlament azt a határozatot hozta, hogy „augusztus 6-án valamennyi német tartomány hadserege vegye fel az egységes Németország színeit, és ezáltal jelképesen vesse alá magát Frankfurtnak. Az osztrák hadseregnek ilyen beolvadása az össznémet hadseregbe ürügyet szolgáltathatott volna a Franktfurttól független Magyarország számára önálló hadseregének létrehozására."

1 Minden bizonnyal a frankfurti határozat hatására az augusztus 6-i minisztertanácsban Kossuth azzal a követeléssel lépett fel, hogy a megajánlásra került újoncokból olyan új, magyar zászlóaljakat alakítsanak, mint az első tíz honvédzászlóalj. A nádor viszont azt fejtegette, hogy gyorsan használható újoncokra van szükség, ezek kiképzése pedig a legrövidebb idő alatt csak abban az esetben biztosítható, hogyha a fennálló sorezredek zászlóaljaiba osztják be őket, s különben sem pártolna - amint kijelentette - olyan törvényjavaslatot, amely a császári és királyi hadsereggel össze nem függő haderőt teremtene.

2 A bécsi kormányzat, amelynek a képviseletében a nádor eljárt, jól tudta, hogy egy megfelelően kiképzett, önálló magyar hadsereg képes lenne Jellasicsnak ellenállni, ezért igyekezett megakadályozni, hogy törvényes úton önálló haderő jöjjön létre Magyarországon. Az országgyűlés képviselőháza augusztus 16-i ülésén kezdte tárgyalni az ország védelmére szükséges katonaság kiállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a július n-i haderőmegajánláson alapult. A törvényjavaslatban, amelyet Mészáros honvédelmi miniszter terjesztett elő, a következők szerepeltek: a minisztérium meghatalmazást kap arra, hogy az ország rendes katonaságának létszámát 200000 fegyveresig emelhesse a határőrségi seregeken kívül (1. §); a megajánlott katonaságot az ország védelmére lehet fordítani (2. §); a megajánlott újoncokat a fennforgó szükséghez képest fogják kiállítani (3. §); a kiállításra kerülő újoncokból ki fognak egészíteni a magyar sorgyalogságnál három zászlóaljat és két tartalékszázadot, a magyar lovasságnál négy osztályt és egy tartalékszázadot; azokat az újoncokat is, akik az országon kívül levő magyar sorezredek kiegészítésére vannak szánva, egyedül a 2. § értelme szerint lehet használni (4.