Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

dzsidát készített.

1

'' A nemzetőrök azonban szívesebben használták az őrszolgálatban saját vasvilláikat.

1

'

8 Lőfegyvert és lőport viszont minél többet kértek, főleg azért, mert Csányi rendelete értelmében éjszaka is kellett őrködni.

1

'

9 Somogy megye fegyvertárában szeptember 7-én a következő fegyverek voltak: 414 szuronyos puska, 87 karabély, 26 vadászpuska, 70 kard, 3808 dárda. A nemzetőrök felszereléséhez tartozott az a 875 puska is, amely a nemzetőrök személyes tulajdonát képezte.

180 A megyei bizottmány szeptember elején 188 dzsidát készíttetett, az árát, 125 Ft és 20 krajcárt a házipénztárból fizette ki.

181 A fegyverellátást a Dráva menti megyék járásai közül egyedül a baranyaváriban sikerült kielégítően biztosítani. A járás nemzetőreit részben az állam által juttatott, részben a megye által készíttetett fegyverekkel szerelték fel, egy részük pedig szolgálatban is saját fegyverét használta.

182 Pécs városa ágyút kért a honvédelmi minisztériumtól. A minisztérium azonban nem tudott a Pesten levő lövegekből küldeni, mert ott is kevés állt rendelkezésre, viszont szeptember 2-án megígérte a pécsieknek, hogy ha a város öszszeállít egy üteget, ellátja azt a szükséges lőszerekkel.

183 Vas megye bizottmánya 1000 darab szuronyos puska vásárlásával Bécsben és Grazban próbálkozott augusztus közepe után. A fegyverek árának fedezésére a megyei közpénztár terhére 20 000 Ft kölcsönt vett fel.

18/1 Veszprém megye bizottmánya úgy határozott, hogy az őrseregek felszereléséből hiányzó fegyvereket az egyes községek szerezzék be. Töltényeket a miniszterelnöktől kért, mivel birtokában csak néhány ezer volt, annak is bizonyos hányadát az otthonmaradó nemzetőrök számára kívánta visszatartani.

180 Tolna megye nemzetőreit szeptember elejére sikerült szuronyos puskákkal és egyéb lőfegyverekkel megfelelően ellátni. A fegyverekre a megye pénztárából 14000 forintot fizettek ki. Lőszerekben viszont hiányt szenvedtek. A rendelkezésükre álló 5 és fél mázsa ón ugyanis kevés volt. Ezért kértek még 4 és fél mázsa ónt puskagolyók öntésére, továbbá 10 000 patront, valamint 3 mázsa puskaport patronok készítésére.

186 Az egészségügy romlása A nehézségeket fokozta az egészségügyi viszonyok romlása. A rossz körülmények miatt a táborokban tífusz-szerű betegség ütötte fel a fejét.

18

' „Kenyér - írta emlékirataiban Edvi Illés Pál - Kanizsáról szállíttatott. Hús helyben volt található. Hanem a további élelmezés a Dráva mellett igen sovány lett, nem kielégítő, és valami jóféle étkek pénzért sem voltak kaphatók. A szállások is rondák, úgyhogy a szállók inkább kint a gádorokban vagy pajtákban háltak. Bor és víz rendkívül rossz. Melyekhez társulván a szokatlan katonai életmód és zaklattatás: igen sokan betegségekbe - különösen az ún. drávai lázba - estek, mely valami typhus (hagymáz) neme, és amelyből szörnyű hosszadalmas és kínos lőn a felgyógyulás, sőt sokan onnét hazahozatva ezredesi engedély mellett, utóbb is belehaltak."

188 Edvi Illés Pál leírása a Vas megyei nemzetőrök körében uralkodó viszonyokra vonatkozik, de a megbetegedésekkel kapcsolatos tudósítása nagy mértékben általánosítható, hiszen Csányi a Verőce megyei főispánt augusztus közepén arról tudósította, hogy a megbetegedések miatt a Wasa ezred 1. zászlóaljából legfeljebb 500, az Ernő ezred 3. zászlóaljából legfeljebb 550, az 1. honvédzászlóaljból mintegy 800 fő volt az őrvonalban szolgálatra beosztható.

189