Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában
meglepetésszerű támadástól tartani. 1 ' 13 Valószínű, hogy azokat a módosításokat hajtotta végre a védelmi vonalon, amelyek miatt Ottinger vezérőrnaggyal ellentétei támadtak. Az őrvonat erősítése sorkatonákkal és honvédekkel Augusztusban a Dráva vidékén létesített védővonalat a magyar kormányzat sorkatonasággal is erősítette. A honvédelmi miniszter a Radeczky-huszárezred tartalékát küldte augusztus 9-én Keszthelyről Somogy megyébe, állomáshelyül pedig Marcalit és Kéthelyt jelölte ki számára. 144 Zala megyébe a Miklós huszárezredből került egy század; ezt Vas megyéből irányították Alsólendvára. 145 Ugyancsak a Miklós huszárezredből küldtek egy századot a Dráva jobb partján, a Mura torkolatával szemközt levő Légrádra is. A század parancsnokának a honvédelmi miniszter utasítása értelmében készenlétben kellett tartania hajókat, hogy nagyobb ellenséges támadás esetén a század a Dráván keresztül vissza tudjon térni. 146 A Don Miguel gyalogezred egyik osztályát Steierországból Eszékre rendelték, 1 '" majd Újvidékre küldték, Verőce megye főispánja viszont arra számított, hogy az osztály Eszéken marad. Csányi is gondolt arra, hogy Verőce megye védelmére további csapattcsteket kell a megyébe küldeni, de attól tartott, hogy Baranyából vezényelnek át egységeket. Ki is fejtette a honvédelmi miniszternek, hogy a baranyai őrsereg az átirányítások miatt máris nagyon legyengült, még ha két zászlóalj sorkatonasággal és egypár honvédzászlóaljjal meg is lehet a megyét védeni. 148 Csányi a Verőce megyei erők növelésére Somogy megyéből a Kress könynyűlovasság egy századát is Verőce megyébe akarta küldeni. 140 Jankovics főispán azonban nem fogadta a csapatot, azzal az indoklással, hogy nem tud élelmezéséről gondoskodni. Ezért Csányi a századot Barcsra irányította vissza. ld0 Verőce megye biztosítása végett Csányi augusztus vége felé azt javasolta Jankovics főispánnak, hogy a sorkatonaságnak az eszéki várban tartózkodó egységeit, a váron kívül alkalmazzák a megyében. Abban bízott ugyanis, hogy Jellasics óvakodni fog a sorkatonaság megtámadásától. Eszékre viszont a pár héttel korábban a Bácskába irányított 8. honvédzászlóaljat kívánta Csányi helyezni, mert - amint írta - lámpával sem lehetett volna a honvédeknél hívebb várőrzőket találni. 1 ' 1 A zászlóalj már elindult Pécsről a bácskai katonai parancsnoknak, Berchtoldnak a táborába, lj2 a parancsnoka, Vitális őrnagy azonban arra hivatkozva, hogy az államkincstárnak súlyos anyagi megterhelést jelent, hogyha csapataival a Duna bal partjára vonul, zászlóalját Baranya megyében tartotta viszsza, miután lépéséhez Jankovics, Verőce megyei főispántól és Jovics eszéki várparancsnoktól engedélyt kapott. Csányi viszont élesen kifogásolta Vitális eljárását, s felhívta figyelmét egyrészt arra, hogy Jankovics főispán csak a Verőce megye területén, Jovics várparancsnok pedig csak az eszéki várban tartózkodó csapatokkal rendelkezhet, másrészt arra, hogy a zászlóalj csak a magyar minisztériumtól, továbbá a katonai főparancsnoktól, valamint tőle, mint a megyébe küldött kormánybiztostól fogadhat el rendeletet. A helyzetet mérlegelve mégis hozzájárult ahhoz, hogy a zászlóalj Baranya megyében maradjon, és Beremendet jelölte ki állomáshelyül számára. 1 * 5 Baranya megyébe került augusztus közepe után Pozsonyból a Szászy János 2. sorezredi százados parancsnoksága alá helyezett 4 honvédzászlóaljból mintegy 450-500 fő. A miniszterelnöki rendelet eredetileg Eszékre irányította őket,
