Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

Baranya megye sem küldött önkénteseket Pápára. Ennek oka veszélyeztetett helyzete volt, valamint az a tény, hogy a megyének sok nemzetőre a Bácskában tartózkodott. Vas megye bizottmánya tudta, hogy otthon nem képes önkéntes alapon újabb csapatot kiállítani és Pápára küldeni,

12

' ezért Vidos József a megyének a Dráva vidékén tartózkodó nemzetőreit hívta fel arra, hogy álljanak be az önkéntes seregbe. Többen jelentkeztek is, és kérték a 20 Ft foglalópénzt, valamint a ruhát (2 pár fehérnemű, 2 pár csizma, 1-1 nadrág, kabát, mellény, csákó, köpeny),

128 de Dráva menti őrhelyeiket nem hagyhatták el. Veszprém megye nemzetőreinek második harmada tartózkodott a Dráva vidékén, amikor megjelent az augusztus 27-i, miniszterelnöki rendelet. Csányi aggódott, hogy a rendelet következtében nem fog a megyéből felváltó csapat érkezni az őrhelyekre. Fel is hívta szeptember 2-án a figyelmet arra, hogy Szlavóniának horvát megszállása után a Dél-Dunántúlt sem lehet őrsereg nélkül hagyni, és az önkéntesek a Dráva mellett is tudnak ugyanúgy gyakorlatozni, mint Pápán, sőt az ellenséghez közel fekvő területen még nagyobb kedvvel is, mint távol attól a vidéktől, amelyet ellenséges támadás fenyeget.

120 Szeptember 3-án pedig a belügyminiszter arra hívta fel a megye figyelmét, hogy az őrködő csapatnak meg kell várnia a felváltó „önkénteseket".

130 Veszprém megyének tehát a Dráva mentére és Pápára is kellett volna csapatokat küldenie. A megyei bizottmány szeptember 4-én meg is ígérte, hogy 7-éig elküldi önkénteseit Pápára, kijelentette azonban egyúttal azt is, hogy sem a szolgálatban levő nemzetőreit nem kívánja a megállapított határidőnél tovább az őrhelyen tartani, sem felváltókat nem fog küldeni, kérte tehát Csányit, hogy az őrhelyeket más csapatokkal lássa cl. A megyében 965 önkéntes állt ki, vagyis alig kevesebb mint az elhatározott 1000 és csatlakozott a szeptember közepe után már Veszprémben állomásozó dunántúli táborhoz.

131 Tolna megye önkéteseit a miniszterelnök augusztus 31-én ideiglenesen Csányi rendelkezésére bocsátotta, hogy a kormánybiztos intézkedései „csonkulást ne szenvedjenek".

132 Csányi terve az volt, hogy a tolnaiak Pécsre menjenek, de ez nem valósult meg, mert Batthyány miniszterelnök hamarosan megváltoztatta korábbi utasítását, és elrendelte, hogy ha majd megalakul a dunántúli kerületben ,,a mozgó nemzetőr sereg", a megye önkéntesei ahhoz csatlakozzanak. Az 1212 tolnai önkéntes szeptember közepe után csatlakozott is Kosztolányi seregéhez.

133 A miniszterelnök augusztus 15-Í rendelete az összes, a Duna és a Dráva közti törvényhatóságokat felszólította önkéntesek kiállítására és egy helyre való összpontosítására. Az említetteken kívül Sopron megye 104, Mosón megye 165, Győr megye 227, Győr város 105, Komárom város 66 önkéntest küldött a dunántúli táborba.

13/1 Változás a sorkatonaság parancsnoki tisztségében Augusztus első felében nagyon nehezítette a Dráva vidék védelmének szervezését, hogy Ottinger vezérőrnagy személyében nem állt megfelelő parancsnok a sorkatonaság élén. Az Ottingerrel való nézeteltérés Csányinak a kormánybiztosi tisztségről való lemondásához vezetett. Csányi augusztus 10-én a belügyminiszternek, 12-én pedig a miniszterelnöknek jelentette be lemondását. Elhatározását azzal indokolta, hogy a védelem szervezését illető kérdésekben véleménykülönbség támadt közte és Ottinger kö-