Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában
A megyében Hajmáskéren a nemzetőrség megalakulásakor a vagyoni cenzussal nem rendelkező 1/8 telkes és földtelen személyeket is soroltak be önkéntes jelentkezés alapján a nemzetőrök közé. Ezek az augusztus 13-i rendelet megjelenése után szerettek volna kiiratkozni. A megyei bizottmány kérésüket elutasította, mivel nem látott elég okot arra, hogy esküjükből fakadó kötelezettségük alól feloldja őket. 108 Fejér megyéből Marcaliba indult augusztus 29-én 300 önkéntes: Hamvasy Emil kapitány parancsnoksága alatt 1 főhadnagy, 2 alhadnagy, 1 orvos, 2 őrmester, 13 tizedes, 3 dobos, 1 zászlótartó, 2 ács és 274 nemzetőr. íoy Ennek a csapatnak a mobilizációja a június 13-i, illetve a július 25-i rendeletek alapján történt, az augusztus 13-airól ugyanis szeptember i-én tárgyalt a megyei bizottmány. Ekkor 15 bizottságnak tette feladatává hogy végezze el az összeírást, és egy héten belül küldje meg a jelentkezettek névsorát a honvédelmi miniszterhez való továbbítás végett az első alispánnak. 110 Az önkéntesek közé természetesen be lehetett venni azokat a személyeket is, akik nem rendelkeztek a szükséges nemzetőri vagyoni cenzussal. 111 A fegyverellátás érdekében 500 puskát szándékoztak Pesten készíttetni, 112 továbbá 20000 pengőforintot ajánlottak fel az önkéntesek felszerelésére. Ezt a megyei földesuraknak és azoknak kellett összeadniok, akik úrbéri telkek tulajdonosai voltak a jobbágyfelszabadítás előtt; a főés alszolgabírókat bízták meg, hogy a birtokok nagysága alapján kivetett összegeket szeptember 15-éig szedjék be, azoktól pedig, akik nem akarnak fizetni, legkönnyebben pénzzé tehető javaiknak elárverezése útján hajtsák be. li:i De voltak olyanok is, akik önként adományoztak bizonyos mennyiségű pénzt a felszerelés céljára; ezáltal 1500 pengőforint gyűlt össze. 11 ' Tolna megye bizottmánya az augusztus 13-i rendelet végrehajtásának jegyében azt határozta, hogy 1200 önkéntest állít ki."' Az augusztus 13-i rendelet megjelenése után a megyék a Dráva mentén állomásozó nemzetőrök szolgálati idejét meg akarták hosszabbítani, hogy közben megszervezhessék az önkéntes sereget. Csányi ezt helytelennek tartotta. Nem értett egyet azzal sem, hogy egyes megyék előre megállapították kiállításra kerülő önkénteseik számát, erről az eljárásról pedig az volt a véleménye, hogy az nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével. Somogy megyének arról a határozatáról például, hogy 2000 önkéntest fog küldeni, úgy ítélkezett, hogy olyan a megyében a lakosság szelleme, hogy még két század sem fog ott önkéntes alapon kiállani. A kormánybiztos szerint csak akkor lehetett a megyék tevékenysége célravezető, ha annyi önkéntest állítanak ki, amennyit felszereléssel, legfőképpen fegyverrel megfelelően el tudnak látni. A kisebb létszámú, de jól felfegyverzett csapatot ugyanis - nagyon helyesen - sokkal többre értékelte, mint a nagyobb, de rosszul felfegyverzett sereget. 1 "' Csányi tudatában volt annak is, hogy az augusztus 13-i miniszterelnöki rendelet végrehajtásához, tehát az önkéntes őrsereg kiállításához hosszabb időre van szükség, ezért utasította a Dráva menti megyéket, hogy az őrködő csapatok feloszlatását, meg ne engedjék, mert - amint írta - ,,alig képzelhetnénk nagyobb szerencsétlenséget annál, hogy az önkéntesek létrehozásának reményében mostani, nemzeti őrseregeink felváltás nélkül szétoszlanának, védetlen hagyva a Dráva vonalt, és ezzel alkalmat nyújtana az eddig visszatartóztatott ellenségnek hazánkban foglalásokat tenni." Azt is kívánta, hogy az önkéntesek betanítására a szolgálatban levő őrseregek tisztjei és altisztjei közül a lehető legtöbben visszamaradjanak. 11 ' A miniszterelnök a zavarok elkerülése
