Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

teljesíteni, télre kenyér nélkül marad. Annak, hogy a törvénycikkben megjelölt vagyoni cenzust mind a főrendek, mind a diétális bizottságnak a tagjai kifogásolták, a fő oka mégis az volt, hogy valamennyien féltek a proletariátushoz közel álló népréteg felfegyverzésétől (Károlyi: Törvénycikkek 269. 1.) ezért a vagyoni cenzust kétszeresére akarták emelni. A pozsonyi törvényhozók egy része az emelést azért is kívánta, hogy ne kaphassanak fegyvert kezükbe az ország nem magyar ajkú lakosai, akik ,,a hon iránt eléggé érdekelve nincsenek." (Bp-i Híradó. 1848. 794. sz.) Az állami konferencia azt a vagyoni kvalifikációt is alacsonynak találta, amelyet a felsőház és a diétális bizottság kívánt, de egyik tanácsosának, Somssich Pongrácnak javaslatára elfogadta azt. Somssich azt javasolta, hogy hagyják változatlanul a törvényjavaslatnak ezt a részét, mert maguktól is rájönnek annak tökéletlenségeire a magyar rendek a legközelebbi országgyűlésig, és maguk fognak módosítást sürgetni. Észreveszik ugyanis azt, hogy amíg a jómódú lakosságú vidékeken, így a Bácskában és a Bánságban, sokan lesznek nemzetőrök, ezért a nemzetőri szolgálat nem fog terhet jelenteni a lakosság számára, addig az ország szegény lakosságú vidékein, pl. Árva, Trencsén megyében, alacsony cenzus mellett is kevés nemzetőr lesz, tehát sokszor kell majd egy személynek szolgálatot teljesítenie, ezért anyagilag tönkremegy. Ebből kifolyólag a rendek saját kárukon fogják azt megtanulni, hogy vagyoni kvalifikáció tekintetében az országot kerületekre kell osztani. Elvetették ennélfogva az államtanács egy másik tagjának, Purkhart Norbertnek azt az indítványát is, hogy csak a városi lakosság részére kellene magasabb vagyoni cenzust megállapítani, mert a proletariátus a városokban található. (Károlyi: Törvénycikkek 126-129. 1.) Ezek után változatlanul hagyták a törvényjavaslatnak a vagyoni cenzusra vonatkozó részét. A főrendek kívánságára csatolták a 23. §-hoz azt a kiegészítést, hogy „a nemzetőrségnek, mint testületnek fegyvercsen tanácskozni és végzéseket hozni nem szabad". (Károlyi: Törvénycikkek 125. 1.) Ez a kiegészítés azt mutatja, hogy a törvény létrehozásakor a főrendek attól féltek, hogy a nemzetőrök, akik között nagy számban lesznek 130 131 132 133 1¥, 135 i:;u 148 149 150 L5I L52 153 154 155 156 157 158 parasztok is, elhatározzák, hogy fegyvereiket a földesurak ellen fordítják. A kimutatások a Somogy, illetve a Vas megyei levéltárban találhatók. Urbán: A nemzetőrség önkéntes mobilizációja 1848. nyarán i. h. 129. 1. Közlöny 1848. 34. sz. Urbán: A nemzetőrség önkéntes mobilizációja 1848 nyarán i. h. 129. 1. H. N. I. 592. sz. Ba. m. biz. jkv. 1388. sz. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez 63. 1. a Drávához. Cs. Za. m. 22. sz. Cs. Za. m. 29. sz. Cs. Za. m. 34. sz. Nóvák: i. m. 32. I. Za. m. jkv. 1041. sz. Za. m. jkv. 1040. sz. Ember: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. 68-69. I. Nóvák: i. m. 32. lapján azt írja, hogy az elégedetlenkedők felett rögtönítélő bíróság ítélkezett, és néhányat fel is akasztatott közülük. H. N. I. 622. sz. Cs. Va. m. 9. sz. Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 184849-ben. II. k. 114. 1. Sm. m. biz. iratai 1375 sz. Cs. ME. 8. sz. Cs. nif: Csányi levele a honvédelmi miniszterhez 1848. július 8-án. H. N. I. 592. sz. Magyar Törvénytár 1S36-1868. 246. 1. Cs. ME. n. sz. Cs. ME. 11. sz. Cs. HM. 24. sz. Cs. BM. 10. sz. Cs. BM. 10. sz. Cs. nif. Csányi levele Jankovich László Verőce megyei főispánnak 1848. július n-én. Cs. nif. Csányi levele Molnár József őrnagynak 1848. július 25-én. Cs. HM. 37. sz. Cs. nif. Csányi levele a honvédelmi miniszternek 1848. július 20-án és Cs. HM. 26. sz. Ba. m. biz. jkv. 1319. sz. Cs. Ba. m. 16. sz. Cs. Ba. m. 16. sz. Cs. nif. Csányi levele a honvédelmi miniszternek 1848. július 31-én. Cs. nif. Csányi levele a honvédelmi miniszternek 1848. augusztus i-én. Waldapfcl: i. m. I. k. 145. L.