Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

Csányinak az az aggálya volt, hogy rájuk az országgyűlésnek Észak-Itáliával kapcsolatos határozata után teljes mértékben nem lehet számítani."''

1 Az őrvonalban sorkatonák, honvédek és nemzetőrök egyaránt teljesítettek tehát szolgálatot. Csányi megítélése szerint a sorkatonák részvétele bzitosította a katonai képzettséget, a honvédek és nemzetőrök jelenléte pedig a hazafias lelkesedést. A nemzetőrség és a sorkatonaság együttes alkalmazása persze súrlódásokat is idézett elő. Csányi szerint a nemzetőrök nem nagyon bíztak a sorkatonákban, mert - amint a honvédelmi miniszternek írta - a sorkatonaság szelleme nem volt bizalmat gerjesztő, és „idegen ajkú tisztjei részéről sok haszontalan, botrányos beszédeket tagadni nem lehetett."

11,0 A sorkatonák pedig lenézték a nemzetőröket. Az Ernő gyalogezred egyik tisztje például Zágrábban a mobilis őrsereget olyan haszontalan söpredéknek minősítette, amelyet söprűvel is szét lehet kergetni.

10

' Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekről a nemzetőrök is értesülhettek, és már meg is volt az ok a bizalmatlanságra. A nemzetőrök képzetlenségéről Csányi nagyon jól tudott. Ezért abban sem kételekedett, hogy háború esetén nem lehet őket kellőképpen felhasználni, főleg a sorkatonák számának csekélysége miatt. Elgondolása szerint tehát adott esetben, pl. ütközetben, a csatasor közepére kell tenni a sorkatonákat, a seregszárnyakra a nemzetőröket, és az utóbbiak közé be kell osztani honvédeket és huszárokat is. Véleményét arra alapozta, hogy a nemzetőröknek a honvédekben és huszárokban határtalanul nagy volt a bizalma, a sorkatonaságnak pedig a hadi felkészültsége volt jó; így ,,a gyanúsított sorkatonasággal együtt a nemzetőröket sikeresen lehet alkalmazni".

168 Az őrseregek fegyverellátása Az őrseregek fegyverekkel való ellátása a magyar kormányzatnak súlyos gondot jelentett. Széchenyi miniszterségének már az első napjaiban utasította titkárát, Kovács Lajost, hogy a nemzetőrség felszerelése céljából gondoskodjék fegyvergyár létesítéséről. A rendelkezésre álló fegyvermennyiség ugyanis még a pesti nemzetőrség felfegyverzésére sem volt elég. Ezért megbízta Széchenyi Kovács Lajost, hogy tárgyaljon a Pesti Hengermalom igazgatójával, Fehr Vilmossal a hengermalom gépműhelyének fegyvergyárrá történő átalakításáról, majd pedig, amikor Fehr megígérte, hogy ha anyagi támogatást kap, néhány hét alatt átalakítja az üzemet, Széchenyi intézkedett pénzösszeg folyósításáról.

100 Április 30-án a kormány szerződést is kötött a hengermalom mellett működő Pesti Vasöntő és Gépgyár Társasággal. A társaság kötelezte magát, hogy az üzemet azonnal fegyvergyárrá alakítja, és a legrövidebb időn belül naponta >oo db fegyvert szállít. A minisztérium ekkor 100 000 db fegyvert rendelt. Gondoskodott a kormány arról is, hogy a fegyvergyárat szakértő vezesse. Ezért május 8-án megegyezett Dobbs S. angol szakemberrel abban, hogy Dobbs veszi át a fegyvergyári gépek és berendezések készítésének, felállításának és üzembehelyezésének ügyét, szerződteti továbbá, akár külföldről is a fegyvergyártáshoz feltétlenül szükséges szakmunkásokat. Dobbs kötelezte magát arra is, hogy a csövek gyártását a gyári termelés megindulásától legalább egy hónapig személyesen vezeti.

1

'

0 A felsőremetei (Bereg megye) fegyvergyár igazgatója, Pondelicsek Béla június 3-án ajánlatot tett arra, hogy 10 000 lőfegyvert készíttet a nemzetőrség