Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

által a Mltgos Uraságon kívül az elmenendők közé Szallos Mihály mérnök, Lenhárd János pénztárnok, Garger Vida ménesmester, Böröndi Iván és Takács István írnok urak, mégis Tersány és Simon István kerti segédek is besoroztattak. Ügy hiszi az alólírt (ti. az uradalom ügyvédje), hogy a Mltgos Uraság a nevezetteket az elmenetelben akadályozni nem fogja, de ezt a jelen ingerült körülmények között tenni tanácsos sem volna, mert az alólírt csak a pénztárnok úr hon maradhatása mellett szólalván fel, mégis a nép között oly mozgalmakat lehetett észrevenni, hogy a nagyobb bajnak kitörésétől nem ok nélkül lehetett tartani, sőt amint a fenyegetőzéssel párosult nézetek mutatkoznak, az alólírt is aligha kényszerülve nem leend az elmenetelre, ha talán éppen most nem is, de egypár hét múlva hihetően."

147 Somogyban külön zavart okozott az a körülmény, hogy a megye a sok pénzkiadással járó fogatos szállítás költségeit meg akarta takarítani, ezért úgy döntött, hogy a nemzetőrök gyalog vonuljanak a Dráva mellé. Ez az elhatározás a nemzetőrök közt nagy ellenkezést váltott ki, s meg is kérték Csányit arra, hogy szállításukat az államkincstár költségén biztosítsa.

148 Egyébként, miután az uralkodó megtiltotta a horvátoknak haderejük összpontosítását, az országnak a nemzetőri szolgálatra kötelezett lakosai körében sokan azt gondolták, hogy már nem is szükséges az őrsereg kimozdítása. Csányinak erről küldött jelentésére válaszolva a miniszterelnök június 24-án utasította a kormánybiztost: mindaddig, míg az őrsereg kimozdításáról kiadott miniszteri rendeletet a minisztérium vissza nem vonja, „tapasztalt crélyességénél fogva magát az e tárgyban vett miniszteri rendelethez szorosan tartsa."

1

'

1

' Az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke, Baldacci ezredes egy rendeletben a nemzetőri századok létszámát szándékozta egységesíteni: kikötötte, hogy egy századnak 400 nemzetőrből kell állania. A megyékben már a rendelet megjelenése előtt 200, 250, illetve 300 nemzetőrt soroltak egy-egy századba, és a századok megválasztották tisztjeiket is. Ezek után Baldacci utasítása ellenérzést váltott ki a nemzetőrök körében. És Csányi a honvédelmi miniszterhez írt levelében kifejtette: nem teheti meg, hogy 400 személyt soroltasson egy századba, és kénytelen továbbra is változatlanul hagyni a századok szervezetét, mert a nemzetőrök azoktól a tisztjeiktől, akikbe a választások során bizalmukat helyezték, elégedetlenség nélkül nem válnának meg. Csányi gondolt arra is, hogy a rendelet kiadása a tiszteknek kifizetésre kerülő díj csökkentése érdekében történt; ezzel kapcsolatban az volt az elgondolása, hogy az egyenlő rangú tisztek között egyenlően osztja fel a nekik járó díjakat, pl. két százados díját három százados között.

150 A nemzetőrség tisztikarában zavart okozott az a körülmény is, hogy az országgyűlési követválasztások során több nemzetőrségi őrnagyot országgyűlési követté választottak meg. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnöknek az volt a véleménye, hogy mindkét feladatnak nem lehet eleget tenni. Ezért június 30-án a nemzetőrségi haditanács elnökét olyan értelmű rendelet kiadására utasította, hogy mindazok a nemzetőri őrnagyok, akiket országgyűlési követté választottak meg, nemzetőrségi tisztségükről haladéktalanul mondjanak le, hogy helyükre még idejében más, alkalmas személyt lehessen kinevezni.

151 A nemzetőrök fegyelmileg kiindulásuktól visszaérkezésükig az 1848. évi XXII. törvénycikkben meghatározott eskü alapján a haditörvények rendelkezései alatt álltak.

152 A miniszterelnök július 21-én elrendelte még, hogy minden főpa-