Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Felnőttoktatás, propaganda, népművelés - A művelődés egyéb területei
hangverseny-rendező osztálya, melynek élén Góth Sándor, Ivánfi Jenő, Karinthy Frigyes, Lengyel Menyhért állottak, öt műsorból álló hangverseny-ciklust szervezett Kaposvárott. Terveikről március 23-án a Somogyvármegye tájékoztatta a közönséget. A műsor - többek között - Ivánfi Jenő drámai estjét, a HauserSon vonósnégyes fellépését, Szemere Árpád és Palay Margit operaestjét, Pallai Anna és az Operaház balettkarának vendégszereplését jelezte. 93 A program második estjéről, a Hauser-Son-kvartett szerepléséről beszámoló újságcikk örömmel állapította meg: ,,az idők megváltoztak, az emberek megváltoztak a hangversenyteremben". 9 '' A Közoktatásügyi Népbiztosság Propaganda Osztálya - a sorozat feltehetően elmaradt további előadásai helyett - erre az új közönségre számítva szervezte meg propaganda-művészestjeit. Ennek a programnak legjelentősebb műsora, Kaposvár 1919-es kulturális életének egyik legnagyobb eseménye a Ma aktivistáinak május 31-én megtartott propaganda-előadása volt. ,,Nem szórakoztatni: akcióra nevelni, meggondolkoztatni akarja az embert" - írta a műsorról a Somogyi Munkás. Az előadást beharangozó cikkben a modern irodalmi irányzatok történeti előzményeiről, kibontakozásukról, Whitman, Verhaeren, Jauvc és Marinetti munkásságáról közölt rövid összefoglalást. 90 A műsorból Barta Sándor bevezetője és versei, Hevesi Piroska zongorajátéka, B. Komlós Jolán szavalatai és Kassák Lajosné előadása aratták a legnagyobb sikert. „Bemutatkozásukat a kisszámú, de nívós közönség szeretettel, de nem sok megértéssel fogadta" - számolt be másnap a lap. A Somogyi Vörös Újságban megjelent gunyoros, támadó hangú cikkel szemben azonban tárgyilagosan igyekezett méltatni a Kaposvárott szokatlan, új produkciót: ,,ők nem a ma, talán a jövő művészei . . . Kétségtelen, hogy az átlag, ... a nagy közönség szemében ők messzi előre iramodtak, s bizony komikusnak tetszettek. Ám ez nem érv mellettük, de ellenük sem . . . Van bennük mag, és nem lehet megjövendölni, hová vezet az aktivisták, az erő, a cselekvés művészeinek útja". 96 A műsort június i-én, vasárnap délelőtt ,,a forradalmi munkásság és ifjúmunkásság részére" megismételték. Ebben a műsorban néhány helybeli gimnazista is közreműködött. 9 ' A program további előadásai közül még a július 30-án megtartott „művészestélyről" van adatunk. 98 A város zenei életének fellendítését célozták a zeneiskola körülményeinek megjavítására, a zeneoktatás kiszélesítésére kifejtett erőfeszítések. Szalma István városi politikai megbízott a Városi Munkástanács május 10-i ülésén tette szóvá, hogy az éneket és zenét tanulók száma kb. 400; nem férnek el a Munkásotthonban, külön épületre van szükségük. 99 A zeneiskola június 21-én megtartott szokásos évzáró hangversenye után megindultak a „Munkás Zeneiskola" szervezésének munkálatai. 100 Szentirmay Gyula zenetanárnak, a zeneiskola vezetőjének indítványai alapján a megyei művelődési osztály elhatározta, hogy „az országszerte híres és tökéletes miskolci és marosvásárhelyi iskolák mintájára a kaposvári zeneiskolát is átszervezi, és több kiváló tanerőt fog az iskolához szerződtetni". 101 Nem valósulhattak meg azok a tervek sem, melyek a nagymúltú kaposvári kórusmozgalom megújítását tűzték ki célul. A Katholikus Körben székelő kaposvári Dalárda működéséről csak március végéig vannak adataink. 102 A Munkásdalárda fejlesztésének, rendszeres szerepeltetésének a Munkás Zeneiskola fejlesztéséhez kapcsolódó programja pedig férőhelyhiány, a Munkásotthon áthelyezésének elhúzódása miatt nem realizálódhatott. 103
