Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Felnőttoktatás, propaganda, népművelés - A felnőttek szabadoktatása

„legalább vasárnaponként, amikor a párthelyiségben együtt vannak a munkások, tanítsák, neveljék őket. . . . Különösen fontos ez falun, ahol szociális eszméket még soha, senki nem hirdetett."

31 A falusi mezőgazdasági szakoktatás és továbbképzés támogatását célozta az a megyei határozat, mely szerint az egyházi vagyon likvidálása során a község tulajdonába került egyházi földekből ,,15-20 hold a munkástanácsok felügyelete alatt földműves-iskola céljaira kiszakíttassék".

32 A felnőtt szabadoktatás keretében megtörténtek a járásonként tervezett, „üzemfelügyelőket képező tanfolyamok" felállításának előkészületei is.

33 A Somogyi Vörös Üjság május 10-i közleménye szerint a Belügyi Népbiztosság a közigazgatási alkalmazottak részére Somogy megyében is „oktató szervezetet" készült létrehozni, „a szocializmus alapelveinek és lényegének megismertetése céljából".

34 Bár inkább perspektíváiban, de a munkás szabadoktatás rendszerébe tartozott az ún. „művészeti szabadiskolák" felállításának terve is. A Rippl-Rónai József vezetésével Mosdóson létrehozott művésztelep szervezésével, tevékenységével a későbbiekben még foglalkozom. Itt csupán arra utalnék, hogy ezeknek az iskoláknak a programjában a tehetséges munkásfiatalok felkarolása, tanítása is helyet kapott.

3

' Somogy megye népművelés-történetének, a megye Tanácsköztársaság alatti népművclésügyének egyik legnagyobb eseménye a. népegyetem felállításának Vikar Béla nevéhez fűződő terve, előkészületei.

30 Vikár Béla, aki Somogy szülötte volt, április 4-én levelet intézett Somogy megye Direktóriumához egy „Kaposvárott felállítandó népegyetem ügyében". Leveléből egy, a skandináv népegyetemek mintájára megszervezett, „a már iskolavégzett nép" művelődését, továbbképzését szolgáló intézmény nagyszabású terve bontakozott ki. „Oda kell gyűjtenünk a téli hónapokban a falu népének ifjúságát, hogy az új szociális szellembe és a kultúra kincsesházába avatott kezekből bevezetést kapjanak". „Ebből a célból - írja a továbbiakban - értekezletet kellene tartani Kaposvárott, ahol én mint előadó kifejteném a tervnek részleteit. A mozgalomba minden réteget és minden, a kultúra iránt érdeklődő tényezőt be kellene vonni. Kérem tisztelt elvtársaimat, hogy c fontos ügyben nekem segítségemre lenni . . . szíveskedjenek." A Direktórium örömmel és helyesléssel fogadta Vikár tervét; közölték vele, hogy a népegyetem megszervezésének ügyében bármikor szívesen látják.

3

' Vikár május 17-re tervezett kaposvári látogatása elmaradt;

30 illetve egy hónappal eltolódott: leutazására június 22-én került sor. „Ünnepe volt vasárnap Kaposváron a tudást és népet szeretőknek" - írta Vikár látogatásáról és előadásairól a Somogyi Munkás.

39 Délelőtt „meggyőző szavakkal, színes beállítással beszélt a népegyetemek nagy fontosságáról". Elképzelése szerint a kaposvári népegyetem „bekapcsolódnék a ma már szép eredménnyel működő szabadiskolába úgy, hogy az ott előadott tárgyakat magasabb színvonalon tárgyalják." Délután a szocialista körben szemléltető mintaelőadást tartott a népegyetem programjából: „La Fontaine szatirikus meséiből emelt ki a mai társadalmi rendbe igen beillő és jellemző példákat a proletárdiktatúra rendjének igazságairól." Az előadás után a tanítók részvételével megtartott zártkörű értekezleten megvitatták a népegyetem felállításának tervét és a szervezeti elgondolásokat. Két tagozat, két „főcsoport" szervezését határozták el: az ipari és szellemi munkások, illetve a földművesek részére. A parasztegyetem - az ország első ilyen jellegű intézménye - programjában a korszerű mezőgazdasági ismeretek (talajjaví-