Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

Bányai Kálmán vezető tanító, aki a tantestület és a tanulók nevében átvette az iskolát, arra tett ígéretet, „hogy a tanítók az ifjúságot az új irányzat szellemében nevelik." Az ünnepséget a községi munkás-énekkar hangversenye zárta, és nagyszabású juniális követte.

93 A Megyei Munkástanács Intézőbizottsága az oktatás zavartalanságának biztosítása .érdekében erélyesen fellépett az iskolaépületeknek nem iskolai célokra - főképp katonai bcszállásolásokra - való felhasználása ellen.

9

'' Hasonló értelmű az a körültekintő, politikailag is fontos rendelkezés, amely a kaposvári MÁV-internátus kiürítését sürgette, s a Belügyi Népbiztosság utasítására hivatkozva, nem engedélyezte munkásotthon céljaira való lefoglalását.

90 Ezirányú intézkedéseit alátámasztotta a Hadügyi Népbiztosság 27. H. N. sz. rendelete is.

90 A tanítóhiány okozta gondok enyhítésére a tanfelügyelőség március 29-én felhívással fordult „Kaposvár és környékének nyugalmazott tanítóihoz".

9

' Az iskolafejlesztés személyi feltételeinek megteremtése érdekében a megyei művelődési osztály június 8-án a helyi sajtóban közzétette a Közoktatásügyi Népbiztosságnak az iskolák tanerővel való ellátását előkészítő rendeletét. Ennek alapján június 20-ig pontos kimutatást kért a községi munkástanácsoktól „az összes elemi népiskolákról, ... a tanerők és tankötelesek számáról."

98 A községi munkástanácsok és művelődési intézőbizottságok részéről ettől függetlenül is több igénybejelentés érkezett a tanítólétszám növelésére.

99 Nem kisebb gondot okozott az iskolaköteles gyermekek iskolába járásának biztosítása. Az évekig tartó tanítóhiány, a tanítás rendszertelensége súlyosbította a világháború előtt sem megnyugtató állapotokat. A Somogyvármegye című lap 1919. március 29-i száma arról adott hírt, hogy Kaposvárott „csavarognak az iskolás gyerekek. Egyes osztályokban naponta alig 3-4 gyermek megy iskolába." A kilátásba helyezett szankció - „eljárás a szülők ellen" - aligha tudott változtatni a helyzeten.

100 Hasonló képet nyújtanak a március-áprilisi tanfelügyelői látogatások korábban már említett jegyzőkönyvei. A látogatás napján Balatoncschi 107 mindennapi iskolaköteleséből 54, Balatonbogláron 225-ből 114, Gyugyon 160ból 87, Szöllősgyörökön 186-ból 101 volt jelen az iskolában. A nagycsepelyi látogatás jegyzőkönyvében rögzített megállapítás: „a beiskolázással a község elöljárósága nem törődik", általános jelenséget tükröz.

101 A községi művelődési osztályok megalakulása ezen a téren is változást hozott. Több községi munkástanács jegyzőkönyvében találunk utalást arra, hogy a művelődési osztály'felelősséggel foglalkozott az iskolalátogatás kérdésével is. Az iharosberényi művelődési osztály pl. kérte a munkástanácsot, hogy az igazolatlan mulasztások esetén szokásos bírságot emelje fel, s hogy a 6 ízben mulasztó gyermekek mellé gyámot rendeljen ki.

102 Nyilvánvaló azonban, hogy e kérdés végleges és megnyugtató rendezése csak széleskörű szociális reformok nyomán lehetett volna reális törekvés. A somogyi iskolák elhanyagolt állapotának megfelelően elhanyagoltak voltak az egészségügyi körülmények is. A tanfelügyelői jegyzőkönyvekben állandóan visszatérő megállapítás volt, hogy az iskolák nagyobb hányadában évekig nem volt orvosi ellenőrzés. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság május 12-én kelt 32. M. N. N. számú rendelete értelmében május folyamán megkezdődtek „az egészségügyi és ruházati vizsgálatok".

103 Kaposvárott a rendelet szerint iskolaorvosi állást szer-