Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - A játékiskolák

kozva, megtagadták a szokásos járandóságok folyósítását. A nemegyszer heves viták végére a megyei művelődési osztály határozott állásfoglalása tett pontot.

23 A megye pedagógusainak nagy része kezdettől fogva őszinte meggyőződéssel, aktívan vett részt az államosítás végrehajtásában. A megyei művelődési vezetők és a Magyar Tanítók Szakszervezetének helyi csoportjai az iskola és az egyház szétválasztásának, az oktatási intézmények egységes állami irányításának problémáját sokoldalúan megvilágítva, arra törekedtek, hogy a tanítóság spontán állásfoglalását tudatos, világnézetileg, politikailag és tudományosan is megalapozott meggyőződéssé mélyítsék. A kérdés szinte állandó és élénk eszmecseréket kiváltó napirendi pontja volt a tanítógyűléseknek, továbbképző előadásoknak és tanfolyamoknak.

2

'

1 Az állami oktatás megvalósításával a Tanácsköztársaság, a területén élő nemzetiségek önrendelkezési jogát tiszteletben tartva, módot kívánt adni a nemzetiségi vidékeken az anyanyelvű oktatás megszervezésére is. Ennek a szellemében kezdődött meg Somogy megyében július utolsó napjaiban az igények számbavétele. A Somogyi Munkás július 30-án arról számolt be, hogy mintegy 20, főképpen zselicségi, németlakta községben bevezetik a német- nyelvű, illetve kétnyelvű iskolai oktatást.

23 A játékiskolák A megye óvoda-hálózata rendkívül fejletlen, elmaradott volt. 1918-ban Somogyban mindössze 20 óvoda működött, ebből is kettő a megyeszékhelyen, hat a járási székhelyeken. Az állandó menhelyek száma 6, a nyári menhelyeké 10 volt.

2

*' A megyei vezetés kezdettől figyelembe vette az óvodákkal kapcsolatosan fennálló, ténylegesen nagyobb társadalmi igényeket, és a községi munkástanácsokat óvodák, időszakos napközi otthonok, nyári gyermekmenhelyek felállítására ösztönözte. A Megyei Munkástanács Intézőbizottságának 12 54/1919. sz. rendelete a megye területén levő kastélyok lefoglalására nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ,,a lefoglalt kastélyokat elsősorban . . . iskolák, óvodák, . . . szanatóriumok, üdülőhelyek céljaira" kívánják felhasználni."

27 Ezzel kapcsolatosan május 5-én Németladról érkezett jelentés: ,,a Hoyos-kastély óvodának felhasználható."

28 A tabi munkástanács a játékkaszinónak használt Tabi Olvasókör helyiségét rekvirálta óvoda céljaira.

2

'

J A megyei művelődési osztály 2423/1919. sz. rendelete óvodák felállítását sürgette a megye területén. Ennek nyomán határozta cl a törökkoppányi munkástanács és a művelődési osztály 1919. június 18-án tartott „együttes ülésén", hogy „a 3-6 éves kisgyermekek számára nyári menedékhelyet létesítenek."

30 A „játékiskola", szociálpolitikai jelentősége mellett, fontos szerepet játszott a Tanácsköztársaság iskolaszervezeti reformterveiben is: a nyolcosztályos népiskola alapját, az egységes állami oktatás szerves részét jelentette volna. A Közoktatásügyi Népbiztosság, 49. K. N. sz. rendeletének kibocsátása előtt, már júniusban tájékozódott a meglevő óvodák, az egyes körzetekbe tartozó 3-6 éves korú gyermekek és az óvónők számáról, az óvodák fejlesztésének, bővítésének lehetőségéről.

31 Az óvodahálózat fejlesztése ebben az időszakban természetesen elsősorban az „elfoglalt munkásszülők tehermentesítését" jelentette.

32 A megyei művelődési osztályhoz beérkező jelentések, jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy „gyermekmenhely" felállítását a községi munkástanácsok ál-