Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - A somogyi iskolák államosítása

első napjaiban további 17 község 26 oktatási intézményének köztulajdonba vétele került a központi nyilvántartásba.

13 Az államosított iskolák száma természetesen már ebben az időszakban is jóval nagyobb, a statisztikai adatszolgáltatás és nyilvántartás azonban - érthető okokból - nem tartott lépést az eseményekkel. Feltevésünk szerint május közepéig az iskolák államosítása - a szerbek megszállta barcsi és szigetvári járás nagy részének kivételével - gyakorlatilag megtörtént, csupán a szabályszerű leltári átvétel húzódott át a következő hónapokra. Az iskolák átvételének előírt lebonyolítását már a megyei művelődési osztály, illetve annak hivatala szervezte. Május 20-án tartott alakuló ülésén Hudra László művelődési megbízott bejelentette, hogy ,,május 22-én a megye területén ténylegesen az állam kezébe mennek az iskolák."

1

'' Május végén a művelődési osztály mellett külön bizottság alakult az iskolák államosításának irányítására.

15 Május 26-án a művelődési osztály - a járási politikai megbízottak útján - sürgette a községi munkástanácsokat, illetve ezek művelődési osztályait, intézőbizottságait az átvétellel kapcsolatos ügyiratok rendezésére és benyújtására. Az átvételi jegyzőkönyvek beküldési határideje a rendelet szerint június 9. volt.

16 Bár különböző okok - elsősorban a szükséges leltári nyomtatványok és egyéb nyilvántartási lapok hiánya és a tanítók sokirányú elfoglaltsága - miatt a kérdés adminisztratív rendezése és lezárása júliusig elhúzódott,

17 a megyei művelődési osztály június 21-én megtartott második ülésén Hudra joggal jelenthette be, hogy „Somogyban az összes iskolák államosítása megtörtént."

18 Alátámasztja ezt Gönczi tanfelügyelő 1919 októberében kelt jelentése „a művelődési osztály viselt dolgairól", amely - többek között - az „összes iskolák állami kezelésbe vételét" is felrótta Vajthóéknak.

19 Az államosítás befejező aktusaként a megyei művelődési osztály július 6-án - a közoktatásügyi népbiztos június 29-én kelt körrendelete alapján - kimutatást terjesztett fel a köztulajdonba átvett nevelési és oktatási intézetekről.

20 Bár ez a kimutatás nem maradt fenn, más forrásokból megállapítható, hogy az államosítás Somogy megyében - a szerbek által megszállt barcsi és szigetvári járás iskoláit leszámítva - 240 község és a hozzájuk tartozó tanyák, puszták 193 római katolikus, 72 református, 26 evangélikus, 9 izraelita, 12 községi, 14 uradalmi és I magán iskoláját érintette: összesen 327 nem állami elemi iskolát, a megye magyar kézen maradt iskoláinak 94,7%-át. (A barcsi és a szigetvári járásban egyébként 87 iskola volt; ezek közül is mindössze 6-6,8° 0 állami.) A megye 20 óvodája közül 17-et államosítottak, 10 katolikus és 7 községi óvodát; továbbá a 11-ből 8 községi polgári fiú- és leányiskolát.

21 A rendelkezésünkre álló levéltári adatok és a korabeli helyi sajtó szerint az államosítás végrehajtása sehol nem ütközött ellenállásba. Ha az őszi számonkérések idején több község lakóit elsősorban az államosításra, s ezzel kapcsolatosan az iskolai szokások (feliratok, képek, köszönés, imádkozás, stb.) megváltoztatására hivatkozva fordították is szembe a tanítókkal, az iskolák államosítása különösebb viták és összetűzések nélkül, a lakosság jelentős hányadának rokonszenvétől kísérve, csendben zajlott le.

22 Vitákat csupán a rendelet egyetlen pontjának végrehajtása váltott ki. 3. §-a értelmében ugyanis a tanítók részére korábban folyósított természetbeni szolgáltatásokat a volt iskolafenntartónak az általános fizetésrendezésig továbbra is biztosítania kellett. Több ízben előfordult, hogy egyes polgári, ill. egyházközségek az államosításra, a tanítók egységes állami díjazásának bevezetésére hivat-