Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata
eddigi mulasztások", július 12-én a Kommunista Kiáltvány elemzése, július 30-án az átképző tanfolyamok és a tanítói vizsgák vitás kérdései és a szakszervezet feladatai szerepeltek a napirenden. Június 18-tól gyorsították a program lebonyolítását: a hallgatók heti három alkalommal találkoztak. 120 Hasonló jellegű volt a marcali járás „szervezett tanítóinak" munkálkodása is. Összejöveteleik közül kiemelkedett a június 18-án tartott járási közgyűlés, amely fontos elvi kérdések és napi problémák megvitatásával, sok hozzászólóval, lelkes hangulatával példázta a további lehetőségeket. 121 A csurgói és a nagyatádi járásból szintén vannak adataink a szakszervezet által összehívott, a járások valamennyi tanítóját mozgósító tömeggyűlésekről, amelyek a résztvevők politikai felvilágosítását, az aktuális feladatok megbeszélését szolgálták. 122 Fontos szerep jutott a szakszervezetnek a nyári tanító-átképző tanfolyamok előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában is. A tanítók világnézeti „átformálása", szakmai továbbképzése mellett rendszeresen foglalkozott a megyei szervezet szociális kérdésekkel, különböző pedagógus-segélyakciók szervezésével és irányításával, a tagok anyagi helyzetének felmérésével, a tanítói fizetésrendezés előkészítésével is. 123 A kaposvári szervezet és a Szocialista Diákok vezetőségének együttes kérése alapján utalt ki pl. a Közoktatásügyi Népbiztosság május 17-én a kaposvári középiskolás diákok segélyezésére 60000 koronát. 124 A nagyatádi csoport arra kérte a helyi fürdő vezetőségét, hogy hetenként egy délutánra kizárólag az iskolás gyermekek részére biztosítsák a fürdő nagy medencéjét; a Megyei Munkástanácshoz benyújtott felterjesztésükben - még áprilisban - a beteg iskolásgyermekek nyári üdültetését kérték. 125 A Magyar Tanítók Szakszervezete Somogy megyei csoportja - a jelzett ellentmondások dacára - sikeresen próbálkozott önálló szerepkörének kialakításával. A megyében felmutatható művelődési eredményekben kétségtelenül tükröződnek ezek az erőfeszítések is. A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának támogatását tartotta egyik legfontosabb feladatának a Somogyvármegyei Protestáns Lelkészek Szakszervezete is. Programja a lelkészek kötelességei közé sorolta, hogy „tartsanak felolvasásokat; népmívelő, ismeretterjesztő, a falu boldogulását célzó tevékenységet végezzenek." 120 Jó kapcsolata volt a megyei művelődési osztálynak a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége Somogy megyei Titkárságával, szervezeteivel is. A FÉKOSZ programjában szereplő célkitűzés - „a szövetség ... a legkisebb falura is ki legyen terjesztve, mert azt a nagy nevelő munkát, amelyet el kell vé geznie, organizáció nélkül nem lehetséges" - többek között abban is realizálódott, hogy rendszeresen tájékoztatták a megyei művelődési osztályt a községi iskolái állapotáról, kérték, ill. javasolták az elhanyagolt iskolák rendezését, jelentették c tanítóhiányokat. 127 A helyi művelődés-igazgatásnak, mint általában a helyi tanácsoknak, kez dettől egyik legfőbb problémája volt a testületi ügyintézés és az egyszemélyi fele lős vezetés összehangolásának kérdése. A Tanácsköztársaság igazgatási rendszer, a tömegek spontán forradalmi törekvéseinek, a társadalmi önigazgatás igényéne'. alapján bontakozott ki. ,,Az osztályok konstrukciója - írja Szamel Lajos idézet ; munkájában - a mai tanácsi szakigazgatási szervekétől lényegesen különbözött.