Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

téséből, megrendezéséből.'

1 Hetesen feladatai közé tartozott a gyermekvédelem is.

72 A balatonleilei művelődési osztály programjában felbukkan az iskolán kívüli művelődés egyik fontos területe: egyik tagja az iskolagondnoki teendők ellátása mellett az olvasókör könyvtárából alakult községi könyvtárnak is felelőse.'

3 Több községben formálisan nem alakult meg a művelődési intézőbizottság. A községi munkástanács a tanító bevonásával, aki sok helyen maga is tanácstag volt, közvetlenül intézkedett, kezdeményezett művelődési ügyekben is.

74 A gyakorlat és az idő hiánya a községi művelődési osztályok (intézőbizottságok) tevékenységének kibontakozásában jelentette talán a legnagyobb akadályt. Jelentőségét nem ismerték fel mindenütt; volt, ahol szerepét a hajdani iskolaszék teendőire - elsősorban a tanító irányítására, ellenőrzésére - kívánták korlátozni. Egyes munkástanácsok önkényeskedéseivel szemben a megyei vezetés, maga Latinca Sándor is fellépett.

70 Bár felmerült ilyen igény, a községi művelődési osztályok jogkörérc vonatkozó újabb, részletesebb rendelkezés kiadására nem került sor.

76 A községi művelődési osztály tevékenységének, lehetőségeinek előremutató példáját figyelhetjük meg Balatonbogláron. Erőfeszítéseik eredményeképpen rövid idő alatt - június elejére - megoldódott az iskola megfelelő elhelyezése; az erre vonatkozó rendeleteket megelőzve végrehajtották a felekezeti iskolák összevonását; a felújított Munkásotthont a felnőtt szabadoktatás, népművelés központjává tették; kérték és eredményesen lebonyolították a tanítók nyári átképző programjának egyik tanfolyamát." A járási és községi művelődési osztályok néhány hetes működése is igazolta a létrehozásukat alátámasztó érveket. Annak ellenére, hogy gyakran mutatkoztak az indulás jellegzetes problémái: az előzmények és tapasztalatok hiányából fakadó tájékozatlanság, a feladatok vázlatos körvonalazásából adódó bizonytalanság, tapogatózás; az újtípusú művelődés-igazgatás hatékony eszköznek bizonyult Somogy művelődésügyének forradalmi átalakítására. A megyei vezetés május végétől a tanácsi kulturális igazgatásnak csaknem az egész megyét átfogó szervezetére támaszkodhatott. A művelődési osztályok megalakulásának, fejlődésének vizsgálata azt bizonyítja, hogy ez az igazgatási szervezet rugalmasan alkalmazkodott a reá háruló, hallatlanul megnövekedett feladatokhoz. Ha az előzményeknek és a központi intézkedéseknek megfelelően elsősorban az iskolával és az oktatással kapcsolatos teendők jelentették is munkája nagyobb részét, tevékenységében körvonalazódott egy szélesebb körű művelődési program, amely mindinkább magába foglalta az iskolán kívüli művelődés, a népművelés különböző területeit is. Ennek a táguló programnak szervezeti megfelelője a megyei művelődési osztály május végére kialakult, és júniusban tovább differenciálódó felépítése. A művelődés-igazgatás szervezése terén elért helyi eredmények indokolták, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság különös figyelemmel kísérte a somogyi próbálkozást. Erről az érdeklődésről tanúskodott Vajthó Jenőnek június elején kelt nyilatkozata, amelyben arról számolt be, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság az osztály és a hivatal felépítését, gyakorlati tevékenységét elemző jelentés készítésére szólította fel őket. ,,A művelődési osztály típusa csak nálunk fejlődött ki - mondotta Vajthó Jenő sajtónyilatkozatában - és rendeletet kaptunk . . ., hogy az osztály alapos felterjesztést tegyen szervezetéről. Aztán a többi megyék is követni fogják a somogyi példát".

78