Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
A megye művelődésügye a polgári demokratikus forradalom idején
szessége erkölcsi és anyagi érdekének, ... a hazai kultúrának szempontjából"" ítélte meg, minden további konkrétum nélkül, a vallásoktatás eltörlésének és a latin nyelv oktatásának egy kalap alá vett problémáját. A konkrét művelődéspolitikai, iskolaszervezeti célok, reform-javaslatok helyett az analfabétizmus „teljes kiirtása"; a különböző fokú iskolák „tananyagának harmonikus összevonása"; a „középfokú iskolák alsó tagozatának egyesítése" szerepelt ebben a programban, továbbá az, hogy „a nevelést, az emberszeretetet, munkakedv szelleme hassa át. . . és . . . az összes iskolafajták tanítási anyaga a társadalom fejlődésével lépést tartson." Az általánosságokban mozgó, apolitikus jelszavak mellett helyett kapott néhány figyelmet érdemlő, a tanügyigazgatás demokratikus átszervezésére, szakszerűsítésére, a nevelők anyagi helyzetének rendezésére, továbbképzésük ma is korszerűnek tűnő megoldására vonatkozó javaslat is. 3 ' 1 A jelenlevő szociáldemokrata tanítók felszólalásaikban arról igyekeztek meggyőzni kartársaikat, hogy ez a program csak a Szociáldemokrata Pártban, annak támogatásával valósítható meg; a szavazás során azonban kisebbségben maradtak, teljesen kiszorultak a Kamara vezetéséből is. A Magyarországi Tanítók Szakszervezetének kaposvári csoportja 1919. január 28-án alakult meg - az Állami Főgimnázium épületében. Alakuló gyűlésén a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete nevében Latinca Sándor üdvözölte a szocialista tanítókat. Az MTSZ „kultúrprogramjának" és az alapszabályoknak ismertetését követően került sor a vezetőség megválasztására. Tagjai - Hudra László, Rádai Gyula, Bebesi István, Rónai Sámuel, Székely Mihály - a későbbiek során is aktív, vezető szerepet játszottak a megye és a város művelődési életében, éppúgy, mint a gyűlésen megválasztott „reformbizottság" tagjai: Vajthó Jenő, Szentes Béla, Szász Imre. 3 ° A Szakszervezet március 2-án tartott taggyűlésének napirendje a politikai és gazdasági helyzet elemzése, a közvetlen megyei művelődési célok és feladatok megvitatása volt. Ez a program önmagában is bizonyítja, hogy a somogyi tanítók felelősséggel és cselekvően kívántak részt venni a megye és a magyar művelődésügy problémáinak megoldásában. 30 Március 7-én Csurgón feloszlott a Nevelőmunkások Kamarája, és megalakult a szakszervezet helyi csoportja. 37 Nagyatádon a március 22-én tartott tanító-értekezlet mondta ki a járás tanítóinak csatlakozását az MTSZ-hez. 38 A megyei tanítómozgalom fejlődésében jelentős állomás volt Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter kaposvári látogatása. A március 17-én tiszteletére összehívott tanítógyűlés kezdetén Lengyel István, a Nevelőmunkások Kamarájának elnöke üdvözölte a minisztert. Kunfi felszólalásában többek között arról beszélt, hogy „a tanítókra vár a feladat, hogy a jövő ifjúság lelkébe beleoltsák a szociális együttérzés, a becsületes munka tanait". A miniszter kíséretében Kaposvárra érkezett Varga Jenő egyetemi tanár társadalmi-politikai felelősségüket hangsúlyozta, „termelőszövetkezetek alakítására buzdította a tanítóságot." A gyűlés folyamán felszólaló somogyi tanítók: a mesztegnyői Ladi János, aki augusztusban mártírhalált halt, és az ádándi Szakái Vince hangot adtak a haladó megyei közvélemény követelésének: a vallásoktatás megszüntetésének és az iskolák államosításának. A lelkes hangulatban Hudra László bejelentette a Nevelőmunkások Kamarájának feloszlatását, és javasolta, hogy a gyűlés résztvevői testületileg lépjenek be a Magyarországi Tanítók Szakszervezetébe. A budapesti szakszervezeti küldöt-
