Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

Jegyzetek

236. Uo. Igali járás termelőszövetkezeteinek jelentései és levelei. 1919. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897. II. k. 237. Vö. Szuhay Miklós: A parasztság felbomlásának egyes kérdései Magyarországon az első világháború előtt. Pach Zsigmond Pál-Sándor Pál szerk. : Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. 1867-1918. Bp. 1956. 240. o. 238. Vö. Mészáros: (1966.) im. 121. o. 239. Vö. Király István: A szarvasmarhatenyésztés átalakulása Somogy megyében. (1848-1944.) Agrártörténeti Szemle. 1961. 1-2. sz. 183. o. 240. Az összehasonlítás érdekében közöljük azt az ideális ágarányt, amelyet Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete (Bp. 1943. 182. o.) című művében Somogyban kívánatosnak tartott szántó: 60-70 %, kert: 1 %, rét: 5-10 %, legelő: 10 %, erdő: 10-15 " o< adómentes: 4%. 241. Az első oszlop adatai csak 26 gazdaságra vonatkoznak, de - úgy érezzük - az adott helyzetet hűen reprezentálják. SmL. Igali járási gazdasági felügyelő iratai: 1012 1919. sz. 242. Vö. Szigetvári : im. 130. o. 243. SmL. Mernyei uradalom levéltára. Terméskimutatások. 1913-1944. 244. Uo. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 970, 1061, 1088, 1089/1919. sz. 245. Uo. 1141/1919. sz. 246. A cukorrépa termesztéssel foglalkozó jelentősebb állásfoglalások: 74343 1919. F. N. sz., 74344 1919. F. N. sz., 74532/1919. F. N. sz., 26. F. N. sz. A kender, a len és a cikóriatermesztésről intézkedtek: 17. F. N. sz. és a 18. F. N. sz. rendeletek. 247. SmL. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1919. Iktatatlan. 248. Uo. 665/1919. sz. 249. Uo. 688, 979, 998 1919. sz. továbbá: Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. április-augusztus. 250. Uo. 1443/1919. sz. 251. Uo. 692, 1372/1919. sz. 252. Uo. 1824,1919. sz. 253. Uo. 1445/1919. sz. 254. Uo. 688, 862, 998/1919. sz. 255. Uo. Gazdasági jelentések. 1919. 256. Uo. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 317 1919. sz. 257. Uo. 888/1919. sz. 258. Uo. 1947/1919. sz. 259. Uo. 1157 1919. sz. 260. Uo. 811/1919. sz. Az erdőgazdaságok ügyét a kormányzat a május végén megjelent 61. és 62. F. N. sz. rendeletekben kívánta szabályozni. 261. SmL. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1346 1919. sz. 262. Uo. 263. Uo. 1638, 1829/1919. sz. Mészáros: (1965.) im. 210. o. . 264. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897. II. k. 102-103. 0. A számosállat létszám számításánál a szokásos kulcsot használtuk: 1 számosállat = 1 szarvasmarha ~ I ló = j disznó = 10 juh. 265. SmL. Mernyei uradalom levéltára. A XXXII. rendi nagygyűlés jegyzőkönyve. 1919. július 8. Jószágkormányzói jelentés. 266. Uo. Kaposvári Gazdasági Felügyelő iratai. 173/1919. sz. 267. Uo. 58/1918. sz. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 41. k. 60-63. o. L. még 5. jegyzet. 268. SmL. Kaposvári Gazdasági Felügyelő iratai. 139/1918. sz. 269. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 41. k. 60-63. o. SmL. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 891, 1689/1919. sz. 270. Vö. Király István: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből (1848-1945.) Kaposvár, 1961. 21. 0. 271. SmL. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1642/1919. sz. 272. Uo. Mernyei uradalom levéltára. A XXX. rendi nagygyűlés jegyzőkönyve. 1906. július 5. Jószágkormányzói jelentés. 273. Állományukban az ily módon keresztezett anyag megoszlása a következő volt: 10 bika, 12 tehén és 6 üsző. Azt hiszem nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy ez az egyik első lépés volt az alsódunántúli nemes magyar tájfajta kialakításához. 274. SmL. Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 891/1919. sz. 275. Uo. 693/1919. sz.