Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
4. Az élő- és a holtinventár
anyag- és alkatrészhiány miatt nem működött. Az időnként használt erőgépek üzembentartása is csak a legnagyobb erőfeszítésekkel volt biztosítható. Ezeknek a teljesítménye összesen 171 HP volt. Ha tehát a fogatonkénti 20 k. holdat és egy-egy erőgépre cső optimális 1000 k. holdat összehasonlítjuk, kiderül, hogy az adott vonóerőmennyiséggel mindössze 20 960 k. hold szántó megmunkálására nyílt volna az esetben lehetőség, ha az üzemképes szántógépek szén- illetőleg olajellátása teljes mértékben biztosított lett volna. Az így kiszámított területnagyságot némileg korrigálva, nagyjából azt a földmennyiséget kapjuk, amelynek felszántása és elvetése április elejére ténylegesen meg is történt. Az összes munkák mennyisége természetesen ennél kisebb volt, hiszen nem kétséges az, hogy a mesterséges takarmányok egy jelentős részét évelő pillangósok tették ki. Forrásnehézségek miatt azonban ezeket a területeket nem tudjuk elkülöníteni, kénytelenek vagyunk megmaradni az egyébként jellemző globális számok használatánál. Bizonyítottnak látszik előttünk, hogy az üzemek vezetői és alkalmazottai az adott keretek között általában a gazdaságok előnyösebb vezetésére törekedtek. Különösen igaznak tűnik ez, ha az igaerő erősen csökkent értékére is tekintünk - amint azt a Nagytoldipusztai intéző is keserűen hangsúlyozta. Különösen súlyos problémát jelentett mind a tavaszi szántás, mind pedig a cséplés időszakában a nagy üzemanyaghiány. A büssüi gazdaságban már az átmenti akácfák kivágását tervezték, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges tüzelőanyagot biztosítani tudják. 30 ' 4 A lokomobilok, illetőleg a gőzekék üzemeltetésére júliusban összesen 35 vagon szenet igényeltek, a kiutalás nagyon kis reményével. Az olajmotorok üzemeltetése is akadozott hasonló okokból. Az április közepén beadott igénylés szerint 9770 kg hengerolaj, 14970 kg gépolaj és 4750 kg tavotte kenőcs beszerzési nehézsége miatt a gépek üzemeltetését nem tudták megkezdeni. 30 ' A cséplés idején mutatkozó súlyos üzemanyaghiány leküzdése végett, azután július közepén már széles körben propagálták a kazánok szalmafűtésrc való átszerelését, ám a gazdaságok erre, a gépek alapos átalakításával járó megoldásra nem nagyon vállalkoztak. 306 Nem volt jobb a helyzet a gazdaságok egyéb eszközellátását tekintve sem. A tavasz folyamán elkészült felmérésekben mindössze két gazdaságban ítélték a gépi felszerelést intenzívnek, 9 gazdaságban jó közepesnek, a többi gazdaságokban pedig az eszközleltár azonnali kiegészítését sürgették. A gazdaságok legfontosabb gépcinek - a szántógépcktől eltekintve - a száma a következő volt: cséplőgarnitúra: 42 db (351,5 LE), cséplőszekrény: 43 db, marokrakó aratógép: 37 db, kévekötő aratógép: 41 db, fűkaszálógép: 89 db. Természetesen az e szerkezeteknek a használatát is - a szántógépekhez hasonlóan- hátráltatta az anyag- és alkatrészellátás. Ez volt a tulajdonképpeni oka annak, hogy - bár a rendelkezésre álló emberi munkaerőt is számítva ez a szám nagyjából elfogadható volt - a munkák végzésében meglehetősen sok nehézséggel kellett megküzdeni. A hiányos források tükrében még mostohábbnak látjuk az egyéb mezőgazdasági kisgépekkel való ellátottságot. Az összes gazdaságra vonatkozóan ugyan nem állt rendelkezésünkre részletes eszközleltár, de lehetőségünk van a mernyei uradalom gazdaságaiból kialakított göllei főintézőség helyzetének pontos- feltárására. 30 ' Nincs ugyan szándékunkban az alábbi felsorolás alapján általánosítani sem az egész járás, vagy különösen a megye területére, de hisszük, hogy a felsorolás hozzásegít bennünket a szocializált üzemek helyzetének a felméréséhez.
