Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
4. Az élő- és a holtinventár
lag nyilván a szükségletnél hiányosabb takarmányozással függött össze. A szorító takarmányínség miatt - amely, mint látjuk, a szaporulati arányban is mutatkozik - pl. Igal-pusztáról 5 fejőstehenet Szentgáloskérre kellett irányítani. 2 ' 5 Ugyancsak ez az oka annak is, hogy bár május második felére a tehénállomány 744 dbra nőtt, a napi tejmennyiség 2323 literre csökkent. Ismeretes, hogy a Földművelésügyi Népbiztosság egyik legfontosabb terve a nagy tejgazdaságok kialakítása volt. Ezzel függött össze, hogy a falvakban sorra vásárolták a továbbtenyésztésre érdemes anyagot, illetve igyekeztek megszerezni a gazdatisztek kezében lévő, rendszerint jó minőségű állományt. Április 23-án a Központ egy bizalmas körlevélben hívta fel a járási felügyelők figyelmét arra, hogy - miután a tisztek várhatóan engedélyezett állattartása a 2 db szarvasmarhát aligha haladja meg - a tenyésztésre alkalmas állományokat felvásárlás útján kíméljék meg a szétforgácsolódástól. A felszólítás nagyon szép, kézzelfogható eredményt hozott, összesen m db részben törzskönyvezett állatot sikerült átvenni a tisztektől. Korát tekintve, az átvett tenyészanyagból 92 db 5 éven aluli volt, fajára nézve 37 szimentáli, 22 bonyhádi, 56 pedig szimentáli x bonyhádi volt. 2 ' 0 Az ilymódon felvásárolt és a gazdaságokban meglévő tenyészetek egyesítésével és koncentrálásával a Központ 2-3 kiváló tehenészet létesítését tervezte. Ezeket a fő vasútvonalak mentén kívánták elhelyezni, hogy az ott nyert tejet és az elkészített tejtermékeket minél könnyebben bekapcsolhassák az országos közfogyasztás áramába. Bár e nagyvonalú terv még messze volt a megvalósulástól, az igali járás termelőszövetkezetei mégis jelentős erőfeszítésekkel járultak hozzá az ország tejellátásának a javításához. Az április i-30-a között kifejt 29 941 liter tejből 21 034 litert szállítottak el, a többi a konvenciós és a helyi szükségletek fedezésére szolgált. A legjelentősebb szállító Kaposvár város, a Budapesti Tejkereskedelmi RT., a Dombóvári fűtőház és a kaposvári MÁV-internátus volt. A Balaton-parti, öszödi tehenészetet, - amelyik szintén a járáshoz tartozott - jobbára a nyári fürdőidény tej szükségletének kielégítésére hozták létre, de a téli tej zömét innen is el akarták szállítani, elsősorban Budapest közélelmezésére. A tej felhasználását megnehezítette, hogy felszerelés hiányában tejtermékek készítésére, vagy tartósítására gondolni sem lehetett. A 17 tehenészetből 10ben a felszerelés sürgős kiegészítését tartotta fontosnak egy jelentés, a göllei, az orci, a hetényi és a taszári gazdaságban pedig éppen teljes tejgazdasági felszerelés beszerzését kérték a gazdaságvezetők. 2 " Amint az Összesítésből láttuk, a szarvasmarhaállomány 60,3 %-át az ökrök és tinók képezték. A közélelmezés szempontjából fontos hizlalás mellett a szám itt is hozzásegít bennünket a nyerhető igaerő nagyságának megállapításához. A kimutatás szerint a gazdaságokban 344 négyes ökörfogat dolgozott. Ezt a számot levonva - nem tekintve a tinóállományt - az igali járás nagyüzemeiben 187 db ökröt hizlaltak. A kimutatásban szerepel még 43 bivaly. Ezt a 41,5 fogaterőt kitevő állományt közismert tulajdonságai miatt elsősorban szállításra használták, jelentőségük a szántóföldi termelés szempontjából teljesen elhanyagolható volt.
