Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

4. Az élő- és a holtinventár

a vetés is erősen megkésett. A gazdaságok munkásainak áldozatos munkája eredményeképpen a földek megművelése nagyjából teljes egészében megtörtént. Júniustól kezdődően azonban a közszükségleti cikkek akadozó ellátása - mint láttuk - csökkentette az alkalmazottak munkakedvét. Ezt a helyzetet tükrözte amint már láttuk - a részes művelés egyre fokozottabb terjedése. Az általában véve közepesnél jobb termést a munkák akadozása tehát károsan befolyásolta. A felsőmocsoládi körzetben június 28-án még a szőlők kapálatlanok és kötetlenek voltak. Az aratás néhány helytől eltekintve folyamatosan zajlott, a cséplést azonban a tüzelőhiány miatt késve lehetett csak elkezdeni. Mindezeket a nehézségeket számbavéve mégis úgy látszik, hogy a munkák megnyugtató, a vártnál jobb eredményhez vezettek. A Tanácsköztársaság fennállása alatt csak a takarmányok és a gabonák betakarítására került sor, a munkák eredményességét csak ezek termésmennyiségével tudjuk reprezentálni. A takarmányok terméseredményét adatok hiányában megállapítani nem tudjuk, a gabonák hozama viszont az alábbiak szerint alakult:

263 I g a 1 i járás vetésösszvárható tényleges marcali Termény terület termés q q szövetkezet k. hold q k. holdankénti átlag öszi búza 6769 50 772,1 7,5 9 8 öszi rozs 2188 15 322,1 7,0 7 8 öszi árpa 215 1 514,3 7,5 10 9 Tavaszi búza 294 1 475,5 5,0 8 — Tavaszi árpa 2596 15 578,0 6,0 8 — Zab 2283 11 146,0 5,0 9 8 Repce 233 2 108,0 8,0 ? — 4. AZ ÉLŐ- ÉS A HOLTINVENTÁR Ahhoz, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem helyzetét és tevékenységét értékelni tudjuk a már korábban tárgyalt tényezők - a munkaszervezet és a növénytermesztés - mellett jellemeznünk kell a gazdaság állatállományát és a termelés folyamatában résztvevő eszközkészletet is. Az alábbiakban e két összetevő helyzetét kísérjük figyelemmel: először az állatállományt, majd azt követően a felszereltséget és az üzemek esetleges ipari tevékenységét. Ahogy azt a művelési ágak meghatározásánál tettük, az állattenyésztés esetében is mód nyílik az 1895-ös és 1919-es állapot összehasonlítására.

264 1895. 1919. Szarvasmarha és bivaly 3100 db 4 407 db Ló 833 db 1 158 db Sertés 3 410 db 8 030 db Juh 40 040 db 15 832 db Számosállat 8 619 db 8 754,2 db