Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban
A pénz vásárló értékének csökkenésével együtt)áró nehézségek a napszámosokat érintették a legközvetlenebbül. A már tárgyalt esetekben a készpénzfizetés csak a bérek egy - általában nem is döntő - részét képezte, a napszámosok azonban munkájukért elvileg kizárólag csak készpénzfizetésben részesültek. Érthető tehát, hogy a szükségletnél lényegesen kisebb volt a napszámos munkaalkalom kereslete, a vállalkozókat a falvak ,,kék pénzzel" rendelkező gazdái általában lekötötték. A Büssüben elszegődött báránynyirő asszonyok csak azzal a feltétellel vállalták a pénzes napszámot, ha kapnak egy olyan utalványt is, „mely szerint a nyirések befejezésével a fehérhátú pénzért képesek lesznek ruházatot venni." 224 A várongi és a somogyszili gazdaságokban a napszámos munka hiánya miatt teljesen leállt a sürgős szőlőmunkák végzése. A munka felvétele érdekében tíz nappal az áldomások kérdését rendező Latinca-állásfoglalás előtt a járási felügyelő fejenként napi félliter bor kiadását engedélyezte. 22 '' A göllei gazdaságban felfogadott nyolc báránynyirő pedig csak akkor volt hajlandó a munkát megkezdeni, miután lehetőségük nyílt kenyérgabona vásárlására. 220 A napszámos munkák körüli nehézségek ellenérc is a vállalkozók szerepe rendkívül jelentős volt a gazdaságokban. Elsősorban a kapások művelésében vettek részt, de - amint a napszámfizetési jegyzékekből kiderül - júniustól kezdődően szinte a gazdaság minden ágában sor került alkalmazásukra. A fiadi gazdaságban pl. április folyamán 108 1/2 napszámot használtak fel, valamennyit vetésre. A júliusban teljesített 106 1/2 napszámból ugyanitt mezei munkára, kapálásra 42 napot, a többi 64 1/2 napot belső majorsági munkára fordították. 22 ' A németsürüi gazdaságban július folyamán kifizetett 8813 K napszámbérből 5840 K-t kifejezetten majorsági munkákra (állatgondozás, magtári munkák, trágyarendezés stb.) fordítottak. Végül pedig az Igal-pusztai és az orci gazdaság júliusi napszámfelhasználása az alábbiak szerint alakult. 228 Munkafajták Igal-puszta Orci állatgondozás 184 nap 310 nap kapálás, betakarítás 269 1/4 nap 31 nap szekeres béresmunka — 31 nap egyéb (cséplés, trágyarendezés, építkezés) 56 nap 62 nap összesen : 509 1/4 nap 434 nap Amint látjuk a kapások művelésében, a betakarításban, az állatállomány körül és a legkülönfélébb formákban alkalmaztak napszámos munkát. A cselédség magatartásával függött össze nyilván, hogy júliusban már a kifejezetten belső üzemköri munkákra is napszámot kellett felhasználni. A napszámosok alkalmazásának egyre fokozottabb kiterjesztése - természetesen - nem tudta pótolni a munkaerőhiány növekedésével együttjáró kieséseket. Mindennek következtében egyre rohamosabban terjedt a részes művelés rendszere. Ennek során az áprilisi negyedes megállapodástól fokozatosan eljutottak addig a pontig, hogy szinte minden részesművelést feléből adtak ki. A magyaratádi gazdaságban a széna és a mesterséges takarmányok betakarítását, Inamban a répa művelést kellett feléből kiadni. A kisgyaláni főintézőségben
