Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban
gt felügyelőket. 1 ' 1 A körút bevallott célja az volt, hogy ,,a szövetkezetekben egy pár jó szóval magyarázza meg a tagoknak a mai politikai akakulat jóságát, üdvös voltát". A célt elősegítendő engedélyezték egyúttal a rétek egyrészének felesbe történő kiadását is. Mindezek után természetesen érdekes és hasznos lenne meghatározni az ves alkalmazottak hangulatát a szocializált termelés elindulásának a kezdetén. Miután azonban megyei szintű hangulatfelmérés nem történt, kénytelenek vaTyunk az igali járás néhány gazdaságára szorítkozni. A szocializálást követő nejekben elkészült retrospektív jelentések egyik rovata ugyanis éppen ezt, a tagság hangulatát kívánta felmérni. 132 Kétségtelen, hogy az itt található megjegyzések megfogalmazásában erősen közrejátszott az űrlapokat kitöltő gazdaságvezetők véleménye is, mégis úgy érezzük, hogy a megállapítások összegezése hozzásegít bennünket az emberi munkaerő helyzetének a felméréséhez. Az előkerült 26 jelentés közül öt erre a kérdésre semmilyen választ sem adott, il gazdaságban pedig - a vezetők megítélése szerint - a munkások egy.telműen rokonszenveztek a szocializálással, illetve a nagyüzemi forma változatlan fenntartásával. A fennmaradó gazdaságok közül ötben ugyan a munkások egyetértettek a nagyüzemi formával, de a legszükségesebb iparcikkekkel való akadozó ellátás, a gyakran egymásnak ellentmondó intézkedések miatt aggodalmaskodtak. A büssüi és a patalomi gazdaságok munkásai - a gazdaságveze:ő szerint - alapszabály és egyéb felvilágosítás hiányában - nem tudtak határoott állást foglalni. A kimutatások szerint csak négy gazdaságban volt a helyzet nehezebb. Az orci gazdaság munkásai egyértelműen a teljes földosztás mellett Jöntöttek. A göllei és a somodori üzemekből küldött jelentések kiváltképpen 1 gazdaságvezetők véleményét tükrözték. E gazdaságokból ugyanis azt írták, -ogy a munkások - a központi kezelés kialakításával bekövetkező termelési költ:égnövekedés miatt - nem látják biztosítottnak sem az üzemek rentabilitását, cm pedig kisgazdává válásukat, és emiatt a gazdaságok feldarabolását tartják ívánatosnak. A fonói gazdaság munkásai között pedig a közöttük élő gépműhelyi íunkások 8 órás munkaideje teremtett feszültséget. Az üzemek munkacrőellátottsága - ami az éves alkalmazottakat illeti ' sak április végére vált megállapodottá. Annak ellenére, hogy Farkas János ápilis I-én kelt körlevelében, a kollektív szerződés folytán egységesített bérekre ivatkozva ,igyekezett lebeszélni a cselédeket a Szcntgyörgy-napi elköltözésről, 133 izonyos fokú fluktuáció mégis volt. A felsőmocsoládi főintézőség területén pl. 3 új konvenciós állt munkába április végén. 134 A konvenciós szerződtetések lezáródása után az igali járás szocializált azdaságainak létszáma 1716 családfő, 5775 családtag, összesen 7491 fő volt. 135 .bből a mennyiségből levonva az állatok körül, a belső üzemkörben és az ipari 'emekben foglalkoztatottakat, a külső mezőgazdasági munkát végző alkalmaJttak fejenkénti részesedése az összes szántóból 20 k. hold, csak a kapásokat kintve 3,5 k. hold körül mozgott. Ez az arány kellő igaerővel, gépi ellátottggal ugyan jónak mondható, de - amint majd látni fogjuk - mégis gyakoriak )ltak a munkaerőhiányt panaszoló gazdaságvezetői bejelentések. Tény volt ryanis, hogy a munkaerő gazdaságonkénti eloszlása helyenként nem kívánatos ltengéseket, másutt hiányokat takart. A szükséges átcsoportosítások természetein nem mentek minden zökkenő nélkül. A korábbi kocsis nem szívcsen ment át ..lás gazdaságba gyalogbéresnek, már csak a konvencióban mutatkozó különb-
