Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)

10. A természetes szaporodás és a betelepülése mértéke (1720-1785)

tájékozódni lehetett arról, hogy honnan is jöttek a betelepülők E téren a kutatások még csak a kezdeti szakaszban vannak.

BETELEPÜLÉSEK1

1720

—25

1730

1736

összesen

%

Belső migráció Somogybán

20

10

30

Zala megyéből

6

29

5

40

Tolna megyéből

15

—

3

18

Baranya megyéből

—

6

9

15

Veszprém megyéből

3

2

2

7

Fejér megyéből

1

3

—

4

Pest megyéből

—

1

1

2

Nógrád megyéből

—

2

—

2

Horvátországból

3

16

—

19

Szlavóniából-- 1

—

1

Boszniából

—

4

—

4

Megkeresztelt török

—

1

—

1

1. Volt török megszállt területről

28

85

30

143

74.9

Vas megyéből

1

12

—

13

Sopron megyéből

—

1

—

1

Szabolcs megyéből

—

2

—

2

Nyitra megyéből

1

—

—

1

Trencsén megyéből

3

—

—

3

2. A királyi Magyarország területéről

5

15

—

20

10.5

3. Erdélyből

—

1

—

1

0,5

Csehországból

—

1

—

1

Ausztriából

—

3

—

3

Franciaországból

—

1

—

1

4. Külföldről

—

5

—

5

2.6

5. Ismeretlen

10

7

5

22

11,5

összesen:

43

113

35

101

100,0

A feltárt adatok hatalmas méretű migrációra utalnak. De a népesség háromnegyede volt török megszállta területről költözött új letelepedési helyére. A királyi Magyarország területéről mindössze 12—13%!

Az össznépesség számát széles körű adatfeltárással 1720-ra megállapítottuk. Megközelítettük a természetes szaporodás mértékének kérdését a XVIII. században. Ezek alapján a népesség növekedésében szerepet játszó fő tényezők a következőképpen határolhatok el:

45