Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
10. A természetes szaporodás és a betelepülése mértéke (1720-1785)
-san megszilárdult a burzsoá érdekekben történő kormányzás mind kül- mind belpolitikai téren. A XVIII. század 60-as éveitől meginduló gépesítéssel kapcsolatos ipari forradalom hosszú időre biztosította Anglia gazdasági és politikai vezető szerepét. Ebben a gazdaságilag erőteljesen fejlődő országban a népességnövekedés mértéke 1700—1750 között 1,07 ezrelék évente, 1750—1780 között emelkedik csak 6,98 ezrelékre, az emelkedés a későbbi évtizedekben tovább tart, 1780—1800 között 8,67 ezrelékes az évi átlag.5" —• Magyarországon meg kimondottan vagy kimondatlanul az össznépességi feltételezések 10—20, sőt 30 ezr-elékes népességnövekedési mértékre utalnak! Az itáliai terület népességnövekedésének kérdéséről két jelentős munka is egybehangzóan szól. Friaul és környékének (Udine, Merano, Monfalcone, Ferro völgye) viszonyait Paulo Fortunati elemzi. 1642—1755 között 5,95 ezrelékes; 1755-—1802 között 1,72 ezrelékes; 1802—1850 között 3,34 ezrelékes az évenkénti átlagos népességnövekedés." — Kari Julius Beloch egyenként elemzi a Velencei Köztársaság, a Milánói Hercegség, Piemont, Genova, Korzika, Szardínia és a Nápolyi Királyság népességfejlődését. A megjelölt itáliai területeken összesítve 1650—1700 között 3 ezrelék; 1700—1750 között 3 ezrelék; 1750—1800 között 3,1 ezrelék a népességnövekedés.’5 Franciaország egész területére nemcsak a tényleges népességnövekedés mértékét, hanem a természetes szaporodás évenkénti átlagát is ismerjük a XIX. század elejétől. A XIX. század első felében a természetes szaporodás 3—5 ezrelék között mozog.'6 A XVIII. század népmozgalmi viszonyairól több részlettanulmány látott napvilágot. Ezek anyakönyvi adatokra támaszkodva elemezték a demográfiai kérdéseket. A különböző összefüggésekből arra lehet következtetni, hogy a XVIII. század során 2—5 ezrelék között volt az ezer lakosra jutó évenkénti természetes szaporodás.57 Svédország népességfejlődésével, természetes szaporodásával kapcsolatban állnak rendelkezésre az eddigi feltárások szerint a legmegbízhatóbb bázisadatok. A svéd gazdasági fejlődés, a svéd egészségügyi viszonyok a XVIII. században feltétlen kedvezőbbek voltak mint a magyarországiak. Mégis 1721—1748 között csak 5,5 ezrelék, 1751—1800 közöt 6,2 ezrelék az évenkénti átlagos természetes szaporodás.18 Magyarországon a kérdés beható vizsgálatára még csak a kezdeti tépések történtek meg. Az adóösszeírásokra alapozott népességbecslések általában túlzottan magasra teszik a természetes szaporodásból adódó népességnövekedés lehetőségét. — Az egyháziak által készített conscriptio animarumok és a canonica visitatiok során készített összeírások már teljesebben tükrözik a népességet, e források kiaknázására már történtek kísérletek, de itt a felekezeti különbségek miatt fordulhatnak ele hiányosságok a forrásban. — Az egyházi anyakönyvekben található születési, halotti bejegyzések számából azért nehéz és veszélyes a természetes szaporodás mértékére következtetni, mert a születési anyakönyvi bejegyzéseket igen gondosan, mondhatni 98—99 százalékos pontossággal vezették, míg a halottak anyakönyvezésénél a csecsemők és gyermekek bejegyzései igen sok esetben elmaradt. — Az egyházi anyait
