Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
8. Az egyházi anyakönyvek a népességről
Nagybajom. Az anyakönyv vezetése 1717. május 30-án kezdődik. 1717. májustól 1721. dec. 31-ig Az 1718. és 1720. évi összeírások említenek még 281 család gyermekét keresztelik 1G családot 297 család összesen: A családok számát már ismerjük. A családok átlagos nagyságát kell meghatározni ahhoz, hogy a községek valószínű össznépességét jól megközelítsük. Családnak a mai statisztikai értelembe vett családot, a családmagot nevezzük, szülőt gyermekeivel. Mind egyházi anyakönyvek, mind egyházi összeírások alapján erre vonatkozóan végeztünk kutatásokat. Az egyházi összeírások alapján nyert eredmény már publikálásra került/'9 Egy egyházi anyakönyv (Somogysámson) teljes névanyagának feldolgozása is már befejeződött. Mindkét forrástípusra való támaszkodás egybehangzó eredményt hozott. A gyermektelen és töredékcsaládok figyelembevételével a családok átlagos nagysága a XVIII. században 3,9— 4,5 között mozgott mint szélső határok között. Az átlagos családnagyságból következett, hogy a családban élő gyermekek átlagos lélekszáma csak 2,1 és 2,3 között volt. Az anyakönyvi feldolgozások azt mutatták, hogy átlagosan 5—5,5 gyermek születik családonként a XVIII. században de olyanok a halandósági viszonyok, hogy pl. öt élveszületett gyermekbő átlagosan csak két gyermek maradt életben.50 Ahhoz, hogy három gyermek maradjon életben, nyolc gyermeket kellett szülnie az anyának. It1 természetesen átlagokról van szó, kiugró értékek akadnak. Az átlag úg> alakul ki, hogy a gyermektelen családokat is figyelembe vettük. A XVIII. században is találkozunk meddő családokkal, ezeknek az aránya 8—9% Itt feltétlen természetes meddőségről van szó, mert születéskorlátozás ebben az évszázadban még nem jelentkezhetett. A gyermek gazdasági érté két jelentett akkor, ha életben maradt a gazdasági megerősödés egyik segítője volt, ahogy ezt már H. Veres Éva idézett tanulmányában kifejtette. Az anyák korai elhalálozása is feltűnő nagy mértéket mutat r XVIII. században, az első, a második, a harmadik szülés után meghalna! Ez is befolyásolja azt, hogy a születéskorlátozás jelentkezése előtti időbér 5—5,5 a családonként született gyermekek száma. A megszületett gyermekekből csak 2,1^—2,3 érte meg a házasságkötési kort. így alakult ki a családonkénti 4,5 átlag. A családok szárnál szorozva 4,5-del megkaptuk a község valószínű összlétszámát. Az adózó háztartások száma — a községekben élő családok száma és a községek ez alapján kiszámított össznépességi számának összehasonlítását a következő táblázatban látjuk: 32 ♦
